web analytics
A Segítség - The help

A segítség – The help

December végén jó film-fanatikusnak lenni, az Oscar előtti időszakban mindig előtűnnek “versenyfilmek”, amik közül azért mindig lehet találni olyat, ami megfogja az embert. A segítség egy ilyen mozi.

1960-as évek, Mississippi. Dübörög az amerikai álom, a középosztály is él már azon a szinten, hogy bár a nők gyakorlatilag nem dolgoznak, szinte mindenhol megtalálható egy-két színesbőrű cseléd, aki a mindenes a háznál. Bevásárol, főz, takarít, és gyereket nevel. Akkoriban az a fiatal fehér lány, aki 24 éves korára nem volt férjnél, és nem volt legalább 1 gyereke, különcnek számított. Ezek közé tartozik Skeeter Phelan (Emma Stone) is, aki friss egyetemi diplomájával visszatér szülővárosába, ahol is újságíró lesz, hogy régi nagy álmát megvalósítsa. Nem igazán tud azonosulni kortársnői viselkedésével, akiknek a heti bridzsparti és a többiek fikázásán kívül sok mindenre nincs idejük, esetleg arra, hogy külön wc-t csináltassanak a néger szolgálónak, mert nehogymár ugyanabba a mosdóba járjanak – a feketék amúgy is másfajta betegségeket hordoznak, és az nagyon veszélyes. Skeeter első munkájaként a házimunka rovatot kapja meg az újságnál, viszont ehhez a legkevésbé sem ért, ezért megkéri Aibileen Clark-ot (Viola Davis), aki az egyik barátnőjének szolgája, hogy segítsen neki az olvasói levelek megválaszolásában. Mindeközben tanúja lesz, hogyan alázzák meg nap mint nap ezeket a fekete nőket a fehérek, ezért úgy dönt, ha név nélkül is, de megírja a történetüket. Természetesen nem nagyon akaródzik egyik szolgálónak sem részt venni a könyv megszerkesztésében, féltik az állásukat, de még inkább az életüket.

Láttunk már diszkriminációról szóló filmet? Lehet, hogy egy kicsit néhol szirupos? A főszereplők helyett szerintem az egyik mellékszereplő a legjobb a filmben? Lehet. Mégis, a rendező, Tate Taylor nagyon ügyesen teszi elénk a Kathryn Stockett által, 2009-ben írt könyv filmadaptációját. Megfogja az utolsó pillanatban, mielőtt giccsbe fordulna, és követi az “Oscargyanús” filmek receptjét : nem magyarázza túl, de megadja a kellő erkölcsi tanmesét. A szereplők láthatóan élvezték a forgatást, Emma Stone sem volt még talán sosem ilyen jó, de  nekem Octavia Spencer alakítása tetszett a legjobban, Minny szerepében. Jessica Chastain szintén nagyon felkapott mostanában, elég csak az Élet fájára, A Texas Killing Fieldsre (kritika a napokban) gondolnunk – Ő sem véletlenül kapja ezeket a szerepeket, itt is nagyon jó.

Megkapó, magával ragadó történet még úgy is, hogy bőven több, mint 2 óra a film. Nem tehetek róla, én szeretem ezeket a típusú filmeket. Persze, az itthoni kritikusok fanyalognak, hogy fú, de szájbarágós, meg fú de amerikai, de egyszerűen erre szükségük van az embereknek – szembenézni önmagukkal, szembenézni a közelmúlttal, és bízni abban, hogy sosem fognak ezek az idők visszatérni. Már ha elmúltak valaha is.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

2 hozzászólás

  1. weöres sándor szerint:

    Nekem ez igen csak egy divatot meglovagló film gyengécske (helyenként irreális) történetvezetéssel és szirupos tálalással.
    Az “írónő” korfánál fogva másodkézből írta e fiktív történetet 2009-ben, a fekete közösségi kritikák szerint igen csak felületessen. Akartak csinálni egy aktuális hangulatot meglovagoló filmet amiből siker és pénz bányázható ki, mint F.Tomi “mizú” feldolgozásával mostanában bárki.
    Nagy csalódás volt a film.

    • maki szerint:

      Mármint arra gondolsz, hogy az Association of Black Women Historians szerint túlságosan pozitív színben tünteti fel a cselekményt, hiszen sem szexuális bántalmazás, sem egyén nem történt? Én örülök – hogy a film nem veszett el a borzalmakban – amelyek rettenetesek egyébként, mert így sokkal érzékletesebben be tudta mutatni azt a megdöbbentő kettősséget, hogy míg dadaként a gyermekeket ölelgetik, játszanak velük, addig még ugyanabból a pohárból sem ihatnak… stb.

      A divat alatt nem tudom mit értesz? ez divat lenne? mire gondolsz?

Hozzászólás a(z) maki bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.