web analytics
Hadak Útján - War horse

Hadak útján – War Horse

Pedig megfogadtam, hogy kőkemény leszek, és majd jó kis szakmai elemzést próbálok írni, és nem hagyom, hogy Spielberg úgy bevigyen az erdőbe egy szentimentális mesével, hogy egy életre ne találjak ki onnan. Ismertem az alaptörténetet, lévén készült belőle musical is, azokban meg mondhatni eléggé járatos vagyok, tudtam, hogy mire számítsak, de mégsem, elragadott, és dőltem is bele a giccs kardjába úgy, hogy nem is fájt.

Az első világháború előtt járunk, egy kis angliai faluban, Devonban. A fiatal Albert (Jeremy Irvine) itt lesz tanúja egy csikó születésének. Kicsivel később az apja, a rosszlábú és alkoholista Peter (Ted Narracott) egy lóvásár alkalmával pont azt a pacit veszi meg, bár eredetileg egy munkás lovat szeretett volna, hogy a borzalmas minőségű földjüket egy kicsit rendbe tegye, és az ott termelt zöldségekből tartsa el a családját. Felesége, Rose (Emily Watson) nem kifejezetten örül a lónak, de látva fia lelkesedését, ad egy kis időt, hogy betanítsák az állatot, akit Albert Joey-nak nevez el. Elég hamar kiderül, hogy egy különös összhang van a srác és a ló között, mintha az értené az emberi beszédet, és hamar barátság alakul ki köztük. Mintha egy kutyát idomítana, megtanítja mindenre. A háború azonban kitör, és Peter nem tudja megfizetni a farmjának bérleti díját, ezért kénytelen eladni Joey-t, akit egy fiatal katonatiszt vesz meg. Albert még túl fiatal ahhoz, hogy bevonuljon, ezért el kell búcsúznia imádott lovától. Innen kezdődnek a paci igazi kalandjai, melynek során bejárja egész Európát, és nagyon sok emberen segít. Összehozza a sors Topthorn – nal is, aki egy hatalmas fekete ló, és együtt kerülnek hol szövetséges, hol német kézre. Eltelik egy kis idő, és már Peter is bevonulhat, el is kerül Franciaországba, ahol hamar egy lövészárokban találja magát.

A film első fél órája egy Disney mese, amit bármelyik 6 éves is szívesen végignézne. Gyönyörű képek, Janusz Kaminski már nem először dolgozik Spielberggel, ahogy a zeneszerző, John Williams sem – szóval ezen két terület a legjobbak között van, Williams kompozíciói erősen Oscar gyanúsak. Spielberg pedig nem fogja vissza magát, mindent kicsavar a forgatókönyvből. Biztosan lesznek sokan, akik nyálasnak, túlzottan szentimentálisnak fogják tartani ezt a filmet, de azoknak, akiknek volt vagy van bármiféle háziállata, kis kedvence sokat fog adni a film. Vannak nagyon erős jelenetek, a háború borzalmait igyekszik eltakarni, bár sokat járunk a fronton, itt nem lesz fröcsögő vér, meg szanaszét repkedő testrészek, mégis, sokkal keményebben beleég az emberbe például a szélmalmos képsor is. Közel két és fél óra a film, mégis, egy pillanatra sem engedett el, igaz, elég sok helyre elkerülünk Joey által, és megismerhetünk embereket, akiket egy dolog köt össze : az állatok szeretete. Lehet az szövetséges katona, fiatal náci, francia földműves kisunokája. A paci mindenkin segít, Ő nem válogat, nincsenek előítéletei.

Zsebkendőgyilkos film, az kétségtelen. Steven Spielberg csinált már egy rakat filmet a második világháborúról, most itt egy az elsőről. Ez az ember tudja, hogy mitől tud elalélni a néző, még az is, aki kőkeményen indul el a moziba. Lehet fikázni, lehet utálni, nekem nem sikerült, és az igazat megvallva, nem is nagyon akartam. Február 9-től a mozikban!

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.