web analytics
United 93 - 2001. szeptember 11

A United 93-as

A minap írtam ugye a rém hangosan és irtó közel – ről, ami szorosan kapcsolódik a 2001 szeptember 11-hez. A témáról szóló legjobb film a 2006 – os, Paul Greengrass filmről, a United 93 – asról akkor így vélekedtem :

Hölgyeim és uraim, kapcsolják be a biztonsági öveket, felszállunk! Kis késéssel indul a gép, Newark a szokásos módon bedugult, de utunk San Franciscoba zökkenőmentes lesz, az időjárás az egész ország területén gyöngyörű, kellemes utat mindenkinek!

Tudom, mg csak augusztus közepe van. Tudom, karácsony előtt biztosan megint kijön 1-2 szuperprodukció, de akkor is, elkészült és tegnaptól megtekinthető az év filmje a hazai mozikban is.

United 93. 09.11. Mindenki tudja (vagy legalábbis a média elmondta), hogy mi történt. Három gép elérte a célját, a negyedik nem. Paul Greengrass “hálás” történethez nyúlt. Mindenki tudta, hogy filmek sokasága fog idővel elkészülni ebben a témában. Moore kezdte, a fúdefeltároméselmondomazigazat stílusú “dokumentumfilmjével”, ami, hááát, hogy is mondjam. Nyálas, hatásvadász, nekem nem jött be.

Ebben a filmben is tudjuk, mi lesz a történet vége. Talán ezért is nehéz ebből jó mozit csinálni. Nincsennek egetrengető trükkök, összesen talán 2-3 helyszín van, az első 45 perc javarészt reptéri irányítótermekben zajlik, a második rész cselekménye pedig a repülőben. Kézikamerás felvételek, ami az elején talán még kicsit idegesítő is lehet, de a repülőben zajló eseményeket rendkívüli feszültséggel adja vissza. Nevesincs (de végtelenül profi) szinészek, nem kisarkított karakterek (a géprablók nem elvetemült vérengző gyilkosok, a 4 színész iszonyat jól hozza azt a félelmet, amit maguk az igazi terroristák is átérezhettek, amikor kiderült, a tervük nem sikerülhet, az utasok között sincs real american superhero, aki letépi magáról az inget és alatta a kék latex hálócuccában félkézzel kicsinálja a rosszfiúkat, a másik kezével elvezeti a gépet, a harmadikkal meg magához öleli a buta szőkét), csak hihetetlenül realisztikus élmény. Azt vettem észre a moziban, hogy kapaszkodom a székbe, keresem a biztonsági övet, hogy mefogjon, miközben rázkódik a gép, először félek, és nem merek részt venni a “felszabadító” akcióban, de aztán legszivesebben felpattannék, és rohannék a pilótafülke felé, hátha sikerül visszafoglalni a gépet.

Egyszerűen sokkoló, nehéz film. Ott a gombóc a gyomrom aljában, amikor kijövök a teremből. Régen okozott már ilyet egy film. Ha csak egy amerikai filmet akarsz megnézni idén, ez legyen az!

Hazafelé (és azóta is) egy gondolat pörgött a fejemben. Én vajon kit hívnék fel egy ilyen helyzetben, amikor csak egy rövid telefonhívásra van idő. Csak egy embertől tudsz elbúcsúzni.

Ki lenne az?

United 93. Az év filmje, nincs mese.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.