web analytics
Footloose - Kenny Wormald - Julianne Hough

Footloose (2011)

Mindig is szerettem a zenés filmeket, musicalben egész jó vagyok, ezért nem volt ismeretlen a Footloose története sem (itthon Gumiláb címmel ment az eredeti, 1984-es verzió, Kevin Baconnel a főszerepben). 2011-ben elkészült a remake, úgy voltam vele, megpróbálom “szűz” szemmel megnézni, és nem összehasonlítani a két filmet.

Bomont egy kisváros Georgia államban, délen. Egy jól sikerült buli után öt fiatal életét veszti egy autóbalesetben. A városka vezetői, élükön a helyi tiszteletessel (Dennis Quaid) – akinek a fia vezette az autót –  törvényeket hoznak, miszerint 18 év alatt jószerével mindenhol tilos a tánc, nem lehet hangosan zenét hallgatni, és időben haza kell érnie minden tininek.  Három év múlva egy fiatal srác, Ren McCormack (Kenny Wormald) a városba költözik Bostonból, miután anyja elhunyt, apja elhagyta. Nagynénje fogadja be, beiratkozik a helyi középsuliba, ahol eleinte csak Willard (Miles Teller) haverkodik vele, bár a csajoknak bejön az új srác. Mindegyikük közül  Ariel (Julianne Hough) kelti fel leginkább Ren figyelmét, a lány azonban halmozottan “hátrányos” : egyrészt a tiszteletes lánya, másrészt a helyi rosszarc, Chuck Craston (Patrick Flueger)  a pasija. A táncimádó (mimás is lehetne egy ilyen helyen …. ) srác nehezen illeszkedik be az új környezetbe, főképpen azért, mert szembeszáll a városka törvényeivel.

Nos igen, a zenés/táncos filmeknél nem a sztori a lényeg, ez tény. A színészgárdáról annyit, hogy a főszereplő srác Justin Timberlake táncosa volt, Patrick Flueger-t a 4400 című sorozat rajongói ismerhetik csak talán, a “húzónévnek” számító Dennis Quaid kellően tenyérbemászó, mint erkölcscsősz tiszteletes, aki inkább  a saját ördögeivel viaskodik, a felesége, akit Andie MacDowell játszik, mintha ott se lenne (tényleg, mi lett ezzel a nővel, nagyon eltűnt…) Julianne Houghnak jól áll a piros veszkócsizma meg a farmer forrónaci, és kb. ennyi. Persze az atomsláger, a Footloose felcsendül, van nagy össztánc, line dance, és persze mindez 2011-es csomagolásban, vagyis dübörög a hip-hop, van benne risza bőven, de megmaradtak a country vonalak is (a soundtrack egész kellemes lett), sőt egy kis rock és klasszikus zene is. Bár tényleg nem akartam párhuzamot vonni a két film között, de gyakorlatilag kockáról kockára újraforgatták az eredetit, csak adtak neki egy kis frissességet.

Elég lehet ez 2011-ben? Mindenképpen. Elsősorban azért, mert a célközönség nagy része még nem is élt 1984-ben, az eredetit biztosan nem látta, szerintem sokuknak maga a szám sem mond semmit. Láthattuk, hogy a Step Up is mekkora sikert futott be, a nyáron mutatják be a negyedik részét – egyszóval az ilyen táncos-zenés filmeknek igenis van létjogosultságuk – csak talán nem nálunk. Nagyon amerikai íze van az egész filmnek, ami persze nem baj. Tetszett, hogy megpróbálták megőrizni a country hangulatot, belecsempészni egy kis 80-as éveket, mégis, frissen tartani. Kenny Loggings klasszikusa is új hangszerelést kapott, ami teljesen rendben van (az megvan, hogy ez a srác tolta a Danger Zone-t is a Top Gunban? 🙂 )

Egy klasszikust remake-elni? A legtöbbször fájni szokott, de ez most nem. A zene és a tánc akkor is mindent visz, és ha az jól van előadva, nem lehet gond. Persze, lehet mondani, hogy az eredeti jobb, de őszintén, a mai fiatalokat melyik fogja jobban lekötni? Persze, 30 fölött inkább Kevin Bacon, és az original Loggings, de csak mert a 80-as évek voltak a mi tini éveink – és a 2011-es Footloose – nak nem is mi vagyunk a célközönsége. Én azért bátor szívvel ajánlom! A magyar bemutatójáról sajnos semmi hír, azért remélem, legalább DVD-n megkapjuk majd valamikor.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.