web analytics
Kémes hármas - This means war - Tom Hardy - Reese - Witherspoon - Chris Pane

Kémes hármas – This Means War

Kezdjük a puszta tényekkel. Valentin napi megjelenés, romantikus vígjáték, akció beütésekkel. Nos ez az a film, amitől a “kritikusok” sikítva menekülnek, de a nézők általában szeretik. A rendező McG, ebben a stílusban azért már lepakolta az asztalra a Charlie angyalai két részét, Tom Hardy, Reese Witherspoon és Chris Pine meg nem egy rossz line-up, ezért minden előzetes előjel ellenére a Kémes hármas (This Means War) akár még jó film is lehet.

Tuck (Tom Hardy) és FDR Foster (Chris Pane) a CIA két különleges, és igencsak jól képzett ügynöke. Közösen kapnak egy feladatot, ahol néhány rossz fiút elkapjanak.  Egy kőkemény akcióba csöppenünk bele egy felhőkarcoló tetején, a két pasi igencsak kitesz magáért. Eközben Los Angelesben Lauren (Reese Witherspoon), aki nagy romantikus, és még várja az igazit, a nővére jóvoltából felkerül egy társkereső oldalra. Az érzékeny lelkületű, “aranyos srác” típus Tuck kiszúrja magának, és megbeszélnek egy randit. Időközben Lauren összefut FDR – ral is – aki inkább hasonlít egy gazdag playboyra – és vele is találkozgatni kezd. Persze megkezdődik a harc a lány kegyeiért, és ha már hozzáférnek, persze használják a CIA összes erőforrását, ja, és közben az ügyet is meg kellene oldani. Tipikus szerelmi háromszög, némi akcióval övezve.

Romantikus vígjáték, amibe kemény akciójelenetek is vannak? Igen, ez kell a népnek! A csajok imádni fogják Tom Hardyt és a sztorit, a srácoknak ott van Reese, aki bájos és elbűvölő, mint mindig, plusz azért van itt kémkütyü meg lövöldözés, és a nyálfaktor is bőven az elviselhető szinten belül marad. A sztori finoman szólva sem emelkedik thrilleri magasságú csavarokba, kiszámítható, de kit érdekel, amikor négy nagyszerű színészt láthatunk a vásznon, hiszen a Lauren nővérét játszó  Chelsea Handler is nagyszerű. A két pasi között nagyszerű az összjáték, kicsit olyan, mintha szabadjára lettek volna eresztve, és a filmben benne maradt pár improvizatív hülyülés is. Némileg “váratlanul”, a karaktereknek van mélységük, mondanivalójuk, és nem csak sablon figurák a romkom raktárból kivéve és átfestve. A poénok ülnek, mindenki megtalálhatja bennük a magának valót.Persze a befejezést mindenki sejtheti,és majd néhány feminista és érzékeny lelkületű kritikus halálba cikizi, de melyik romantikus filmnél nem teszik meg ezt?

Francba az előítéletekkel! Persze, biztosan sokan fognak rá fanyalogni, de számomra akkor is egy kellemes 90 perc volt a Kémes hármas. Ha összevetem az elmúlt évek Valentin napi felhozatalával, akkor meg egészen kiemelkedő. Igen, ennek a filmnek is megvan a célközönsége, művészfilmre moccanó nézők messzire kerüljék el, akik viszont csak ki akarnak kapcsolni másfél órára, mindenképpen nézzék meg. Február 23-tól a magyar mozikban is látható.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

1 Response

  1. Koimbra szerint:

    “művészfilmre moccanó nézők messzire kerüljék el” – ez bizony hatalmas klisé és szerintem soha állta meg a helyét, ha valaki meg akart védeni egy filmet.

    A film szvsz hihetetlenül rossz, Hardy teljesen unottan játszik, Pine is halovány, Witherspoon hozza a várhatót. A poénok rosszak, egy-kettő ha ül, a romantikus vonal gáz. Eddig az év egyik legrosszabbja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.