web analytics
Szemünk fénye - Declaration of War

Szemünk fénye – Declaration of War

Vujity Tvrtko imádná ezt a történetet – Ő és a hétvégi műsora előszeretettel foglalkozik beteg kisgyerekekkel, és a szüleik sorsával. Egy ilyen történetet vettek elő francia filmesek, és így készült el a Szemünk fénye, ami a hivatalos idegennyelvi jelölése volt a galloknak a 2012-es Oscar gálán. Velérie Donzelli finom kézzel nyúlt témához.

Adott egy fiatal lány, akit Juliette – nek hívnak (Valérie Donzelli), aki egy buliban találkozik egy sráccal, akit meg, minő meglepetés, Roméo-nak (Jérémie Elkaim). Első látásra szerelem, nem is lehet más, bizonyára a sors akarta így, mint ahogy azt is, hogy nemsokára fiuk szülessen, akit Adamnak neveznek el. Álomszerű is lehetne mindez, ha a kis sráccal rendben lennének a dolgok, de sajnos nem így történik. Szinte állandóan sír, nem is igazán tud enni, persze orvoshoz fordulnak, a diagnózis pedig rák. Innentől kezdve a két fiatal élete Adam megmentése körül forog – ez a harc pedig bármekkora szerelmet is képes lenne felőrölni és kivégezni.

Szívszaggató amerikai filmet lehetne ebből a sztoriból forgatni. Donzelli azonban igencsak testközelből ismeri minden állomását a filmnek, lévén az Elkaim-mal közösen írt forgatókönyv a közös életüket, és a fiuk történetét mutatja be. Kicsit féltem attól, hogy vagy túlságosan “dokumentarista” kórház történet lesz, vagy mély családi drámákat bemutató, szív és idegtépő film – és bár mindkettőből kapunk ízelítőt, nagyon finom egyensúlyt tart a rendező. Inkább koncentrál a két fiatal életére, és nem akarja mintaszülőknek bemutatni. Mivel hosszú időt jár be a film, ezért belefér néhány lazulás is a részükről, amit akár felelőtlenségnek is gondolhat a néző – de az átlagnézőnek fogalma sem lehet arról, min mennek keresztül a jó és rossz hírek folyamatos körforgásában. Mintha egyfajta vezeklés is lenne benne, bár inkább csak egy őszinte, szép mese arról, amit azért nem nagyon szeretnénk átélni.

Érződik az, hogy belülről jött a forgatókönyv. Könnyed, amolyan igazi francia, még ha ez ordas közhely is. Love story, csak egy kicsit másképpen. Azt hiszem, egyre inkább megkedvelem a francia filmeket.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.