web analytics
Tere Naal Love Ho Gaya

Tere Naal Love Ho Gaya

Bollywood. Nem vagyok nagy ismerője a stílusnak, de azért láttam már egy pár filmet. A minap a kezeim közé került a Tere Naal Love Ho Gaya című alkotás (ha minden igaz, valami olyasmit jelent, hogy nem vagyok beléd szerelemes, de ha valaki tud jobb címet, nyugodtan segíthet:))

Virén (Ritesh Deshmukh) keményen dolgozik, egy riksát vezet nap mint nap, a keresett pénzből csak a lehető legkevesebbet használja fel, a többit gyűjtögeti, hogy nagy álmát, miszerint egyszer saját autókkal felszerelt társaságot indítson – megvalósíthassa. A főnöke Bhatti (Tinnu Anand) egy napon azonban eladja a riksákat, nem sejtve, hogy a srác ott rejtette el a megtakarításait. 60000 rúpia nagyon nagy pénz, és ez most elveszett. Mindeközben Bhatti férjhez készül adni lányát, Mini – t (Genelia D’Souza), aki viszont finoman szólva sem szimpatizál a vőlegényjelölttel. Virén bánatában saturészegre issza magát, és elmegy volt főnöke házába, ahol éppen az esküvő zajlik, egy kevéske botrányt kavar, amit Mini kihasználva “elraboltatja” magát a sráccal. Megindul a hajsza a lány után és a feltételezett elrablója után, miközben mindenféle érdekes családi kapcsolatokra is fény derül.

Szóval. Nem tudom, hogy sírtam vagy inkább nevettem a film nézése közben. Aranyos – bugyuta szerelmes történet, és nagyon indiai. Ahogy azt egy vendégpostban Nimbooda korábban már kifejtette, ezeket a filmeket ugye azért kezdték el készíteni, hogy eltereljék a nézők figyelmét a saját, nyomorúságos életükről. Nos, ha ez volt a cél, azt nálam tökéletesen elérte. Mindent megkapunk, amit mint sztereotípia, ismerhetünk a bollywoodi filmekkel kapcsolatban : tánc, zene, ének, szép kosztümök, időnként teljesen logikátlan és követhetetlen történet, oda nem illő jelenetek, szereplők, de a végeredmény mégis az, hogy bár időnként kínomban vigyorogtam, de azért jól éreztem magam. Rendben, én nem vagyok tökéletesen “beszámítható” ebben a témában, lévén nagy rajongója vagyok a musicaleknek, bár azért a két műfajt összehasonlítani nagy hiba lenne.

Mókás karakterek, különösen Geneila játéka és arcmimikája tetszett – valahogy ezek a színészek mindig természetesnek tűnnek, még akkor is, ha alaposan túljátszanak egy helyzetet. A dalok rendben vannak, abszolút mai hangzás, azt nem tudtam megállapítani, hogy valóban a főszereplők énekelnek e, de nem is zavart. Az egész egy nagy katyvasz, de pont úgy jó, ahogy van. Kicsit hosszú, de ezt már megszokhattuk, kiváncsi lennék olyanok véleményére is, akik többet láttak már ebből a műfajból:)

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

1 Response

  1. Sheila szerint:

    én az Esküvő monszun idejént láttam, nem tudom, az bollys-e, de tetszett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.