web analytics
Az Argo akció - Ben Affleck

Az Argo-akció

1979-ben, az iráni forradalom idején a felkelők betörtek az amerikai nagykövetségre, és túszul ejtették az ott dolgozó embereket – legalábbis 6 személy kivételével mindenkit. Ez a hat ember sikeresen kimenekült az épületből, és a kanadai nagykövetségen találtak menedéket. Kimenekítésük története egészen 1997-ig titkos volt, ekkor Bill Clinton elnök nyilvánosságra hozta a Canadian Caper – nek nevezett, igencsak bizarr sztori részleteit. Ben Affleck ebből rakta össze az idei év talán legjobb politikai thrillerjét, ami minden bizonnyal tarolni fog az Oscaron is.

Miután a követség támadása megtörtént, és a hat, ott dolgozó embert a kanadai nagykövet, Ken Taylor (Victor Garber) bújtatta el, az Államokban, a CIA azon agyalt, hogyan tudná kimenekíteni az embereit a forrongó Iránból.  Mindenféle ötletek előkerülnek, amikor is Tony Mendez (Ben Affleck) egy igencsak merész tervvel áll elő : készítsenek egy kamu filmet, egy Star Wars klónt, az Argo-t, melynek producere lesz Mendez, aki forgatási helyeket keres Iránban, és közben a stáb tagjainak álcázva, kicsempéssze a csapat tagjait az országból. Segítségére lesz John Chambers (John Goodman), a később Oscar díjat kapó maszkmester és a végtelenül ironikus producer, Lester Siegel (Alan Arkin). Létrehoznak egy hamis filmstúdiót, jön a címplap, és Mendez már repül is a forrongó Közel Keletre.

Annyira hihetetlen a sztori, hogy ilyet tényleg csak az élet, és a CIA írhat. Mivel mindenki, aki ismeri kicsit a közelmúlt történetét, tudhatja, mi a sztori vége, ezért Affleck nehéz feladatot vett a nyakába. Egyrészt csinálhatott volna egy csendes “real american superhero” filmet, ahol saját karaktere aratja le a babérokat, másrészt lehetett volna ebből halálosan komolykodó politikai thriller is. Legnagyobb örömömre egyik sem jellemző az Argo-ra. Először is, odacsap az álomgyárnak, de úgy becsületesen. Belemerül annak minden mocskába, ahol különösen Arkin lubickol, de  Goodman is, aki ahogy öregszik, úgy lesz egyre jobb. A képi megjelenítésben is megbontja a filmet, a harsány hollywoodi fények után a sötét, már-már zajos felvételek Iránból kellően megteremtik a kontrasztot. A karakterek, a frizurák, a környezet – mind kell ahhoz, hogy a tálalás tökéletes legyen, ezekre is nagy hangsúlyt fektetett Affleck. Mindezek azonban kevesek lennének, de a rendező hozzácsapott annyi feszültséget a történethez, hogy egy pillanatra se unatkozzunk a két órás film alatt. Igyekszik a történeti hűségnek is megfelelni, persze van pár olyan jelenet, ami talán elrugaszkodik kicsit a valóságtól, de ez talán csak arra elegendő, hogy a “kritikus” egy kicsit tudjon puffogni a film végén – bár úgy gondolom, feleslegesen.

Affleck kapott már Oscart forgatókönyvért még Matt Damon – nal, a Good Will Hunting – ért. Az Argo hangulatában simán benne van egy arany szobrocska, de inkább a rendezésért, mint a játékáért. Az ilyen stílusú filmeket egyébként is kedveli az Akadémia, igaz, én is. November végén kerül a hazai mozikba, az idei év egyik legjobbja, tessék megnézni!

 

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

1 Response

  1. 2013. február 24. vasárnap

    […] pedig, amire kb. hajnali 5-ig várnunk kell : a legjobb film. A 9 jelölt : Szerelem, Pí élete, Argo, Lincoln, Messzi dél vadjai, Napos Oldal, Django elszabadul, Zero Dark Thirty, Nyomorultak. […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.