web analytics
A rajtaütés - The Raid - Redemption

A rajtaütés – The Raid

Kissé meglepődtem, amikor láttam, hogy hazai mozis forgalmazásba kerül most a Rajtaütés, lévén valamikor 2011 őszén jött róla először hír, majd tavaly tavasszal szinte mindenhol bemutatták, mára pedig több helyen már DVD-n is megjelent. Én is még valamikor 2012 év elején láttam, de nem bánom, hogy egy ilyen film is bekerült a nagy vászonra.

Rama (Iko Uwais) fiatal rendőrtiszt, egy indonéz SWAT egység tagja. Reggel elköszön várandós feleségétől, apjától a sokat mondó “haza fogom hozni” mondattal búcsúzik, és beleveti magát egy különösen veszélyes akcióba. Jaka örmester (Joe Taslim) és Wahyu hadnagy (Pierre Gruno) vezérlete mellett megrohamoznak egy jakartai, több emeletes házat, aminek legfelső szintjén székel a  hírhedt maffiavezér, Tama (Ray Sahetapy). A kezdeti lendületet azonban hamar megtöri az, hogy a bűnöző kamerával minden lépésüket követi, illetve hogy nagyjából végtelen mennyiségű katona áll rendelkezésére, hogy megakadályozza a sikeres ostromot. Rama hamarosan azon veszi észre magát, hogy igencsak megfogyatkozott körülötte a csapat, és lőszere sem nagyon maradt, csak a puszta keze, és persze mindaz, amit talál az épületben. Elkeseredett harc indul Tama elfogásáért, és az életben maradásért.

Külföldi kritikusok egyenesen az év akciófilmjének kiáltották ki a Rajtaütést. Tény, hogy a walesi származású rendező/forgatókönyvíró, Gareth Evans nem vitte túlzásba a sztorit : nem lesznek őrületes csavarok, thriller-elemek, csak végeláthatatlannak tűnő lövések, rúgások, ütések, a legkülönbözőbb kameraállásokból fényképezve. Az őshonos harművészet, a Silat persze nagy szerepet kap, és van is helye kiteljesedni : a 100 perces játékidő kb. 10-ik percében (stáblistával együtt!) elindul a hentelés, és meg sem állunk az utolsó percig. Kapunk mindenfelé repkedő és testrészeket szétszaggató golyókat éppúgy, mint gyorsan törő emberi csontokat. Evans ügyesen használja a nagy ázsiai elődök teljes fegyvertárát, ezért a rajtaütés egy igencsak tisztességesen összerakott akciófilm, de semmi több. A hangsúly azonban az ázsiai elődön van. Aki a közelmúlt amerikai akciófilmjein nőtt fel, annak ez a mozi akár még túlságosan sok is lehet – a hardcore rajongók azonban nyugodtan csettinthetnek egyet a vetítés végén. Ha kukacoskodni szeretnék, akkor annyit lehetne elmondani, hogy bár ügyesen felmondja a leckét, de nem ad semmi pluszt, semmi olyat, amit még nem láttunk volna, és a film közepén úgy tűnik, mintha néha saját magát ismételgetné – de akkora a tempója, hogy ezen nem igazán van ideje agyalni a nézőnek.

A rajtaütés nem akar más lenni, mint ami : egy ázsiai gyökerekből építkező akciófilm, annak minden erényével, amit viszont inkább csak a műfaj rajongói és ismerői fognak értékelni. Mindenesetre köszönet a forgalmazónak, hogy megnézhetjük itthon is!

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.