web analytics
Fejbejáró bűn - Ruby Sparks - Paul Dano,Zoe Kazan

Fejbenjáró bűn – Ruby Sparks

Vannak filmek, amiket hetekig tologatok, aztán amikor végignézem, az jár a fejemben, ezt miért nem szedtem elő korábban? A Ruby Sparks is már hosszú ideje ott áll a listán, de valahogy sosem volt rá időm, pedig Paul Dano – t szeretem. A Fejbenjáró bűn egészen szerethető darab.

Calvin (Paul Dano) rendkívül fiatalon megírt első könyve hatalmas siker lett. A srác mindezt azóta sem tudta feldolgozni igazán, ráadásul barátnője is elhagyta, édesapja meghalt, és ihlete sincs, pedig a kiadója már igencsak kérné a következő művét. Magányosan él, egyedüli társa Scotty, a kutya, akit azonban sokszor tehernek tekint. Bátyja, Harry (Chris Messina) próbálja felrázni a tesót, nem túl nagy sikerrel. Pszichológusa, Dr. Rosenthal (Elliot Gould) azt a “házi feladatot” adja Calvin-nek, hogy írjon egy rövid novellát arról, aki szereti a kutyáját. A srácnak van egy álma egy vörös hajú lányról, akivel egy parkban találkozik, és teljesíti a feltételt – kedveli Scotty-t. Felébredve, inspirációt kap, írni kezd a lányról, akit Ruby Sparks – nak nevez el (Zoe Kazan). Jól halad a könyvvel, egyre inkább megteremti Rubyt, akibe tudat alatt már szerelmes is lesz – azonban egy reggel felébredve ott találja a kis hölgyet a konyhájában, amint éppen rántottát készít Neki. Álom vagy valóság? Nehéz kérdés.

Jonathan Dayton és Valerie Faris hat évvel a Család kicsi kincse után újra összeállt, és Zoe Kazan forgatókönyvéből készítették el a Ruby Sparks – ot. Ez a film nem szól akkorát, mint az első közös alkotásuk, de maga a történet hordoz magában annyit, hogy ez is kiemelkedjen az átlagból. A magányos srác, aki magán hordozza a mai generációk összes hibáját és kevés erényét, és a lány, aki életre kel az álmából – mint egy modern kori Frankenstein sztori, némi romantikus vígjátéki köntösben. Bár vicceskedő filmnek indul, később inkább befordul, és párkapcsolati problémákat feszeget, ami talán kicsit sok is lehet a nézőnek, főképpen, ha esetleg a saját kis életére is ráismer a történetben. Dano jó a kissé szétcsúszott, de alapvetően komoly egóval megáldott író szerepében, Kazan pedig érdekes jelenség, nehéz eldönteni, hogy szeretjük e a karakterét. Feltűnik még a Calvin anyja szerepében a hippi Annette Bening és a vicces szakállat növesztő mostohaapa, Antonio Banderas – üde színfolt a játékuk, bár dramaturgiai jelenlétük nem túlságosan erős vagy logikus.

Romantikus komédia, ami jó adag drámai elemet is hordoz magában, sőt, talán egy kicsivel többet is, mint kellene. Ami tetszett az az, hogy nem próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Persze Kazan ügyelt arra, hogy “happy end” legyen a végén, még ha kicsit keszekusza is. Érezhető, hogy nő írta a könyvet, ezért nincsenek benne altesti és idióta poénok, inkább az intelligens humorra próbál erőltetni, és persze némi rejtett hím-soviniszta mondanivalója is van a történetnek. Moziba nem kerül, ha minden igaz, a tavasz közepén jelenik meg itthon is DVD forgalmazásban. Másfél órát mindenképpen megér, hülye szó, de aranyos film lett a Ruby Sparks.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.