web analytics
Nem írnek való vidék - Kill te Irishman

Nem írnek való vidék – Kill the Irishman

Gyengéim a maffia filmek. Az meg, ha valós történetet dolgoz fel ebben a témában, különösen érdekes lehet. A nem írnek való vidék Cleveland-ben játszódik, a 70-es években, amikor a “megszokott” olasz családok mellett bizony megjelent egy szikár kelta harcos, Danny Greene, és a “nép egyszerű fiából” egészen magasra küzdötte magát. Irishman, aki sok ember bögyében ott volt.

1960 környékén járunk, amikor is egy bizonyos Danny Greene (Ray Stevenson) a clevelandi kikötőben dolgozik, több ír származású társával együtt. Nagyra vágyása és habitusa, na meg egy verekedés elősegíti, hogy hamarosan feljebb lépjen a ranglétrán, és hamarosan átveszi a helyi szakszervezet vezetését. A hatalommal azonban együtt jár, hogy kisebb törvénytelen, elsősorban gazdasági akciót indít, ami miatt börtönbe is kerül. Az FBI azonban beszervezi,  miután szabadul, időnként jelentenie kell a helyi rossz fiúkról. Mindezt persze úgy, hogy maga is bűnözőként kezd élni, de amolyan helyi Robin Hood lesz belőle, a  környék lakóinak igyekszik mindenben segíteni. Kezdetben jó kapcsolatokat ápol a helyi erőkkel, olyanokkal, mint John Nardi (Vincent D’Onofrio), vagy a magyaros nevű, hírhedt uzsorás, Shondor Birns (Christopher Walken), az embereiért mindent megtesz, még a Pokol Angyalaival is szembenéz. Ahogy hatalma nőni kezd, szemet szúr az olasz maffiának, és bár egy húsügylet kapcsán meg is állapodnak, szép lassan hullani kezdenek Danny emberei, és Ő maga is célkeresztbe kerül.

Jonathan Hensleigh rendező maga írta a forgatókönyvet is, Rick Porrello könyve alapján. Nem akarja feltalálni a spanyolviaszt, főképpen azért, mert igyekszik a valós történeteket bemutatni, persze néhány, dramaturgiailag bőven elférő módosítással. Szépen összerakja a klasszikus maffia filmek elemeit, belekeveri a már említett Robin Hood féle idealizálást, és bár Greene vállaltan bűnöző, aki nem igazán fél mocskos eszközöket alkalmazni, a néző végig drukkol Neki, hogy túlélje a rá nehezedő nyomást és persze az autókba rejtett bombákat. Azokból pedig volt bőven : 1976 nyarán 36 bomba robbant a városban. A környezet, a korhű ruhák, autók, óriási barkók is bajszok mind hozzátesznek a filmhez, remek hangulatot és aláfestést adva.  A mellékszereplők között olyan ismert nevek tűnnek fel, mint a helyi nyomozó, Joe Manditski, akit a jobb napokat is látott Val Kilmer alakít, és akinek figuráját szintén valós személyiségről formáztak, és ténylegesen jóban volt Greene – nel, vagy a lassan mindenféle maffiás filmekből kihagyhatatlan Paul Sorvino, de még az őrült Vinnie Jones is kap néhány kockát ebben a moziban. Walken hozza mindazt, amit már oly sokszor láttunk Tőle, de egy csöppet sem unalmas : az egyik, ha nem a legjobb karakterszínész jelenleg Hollywoodban, egyszerűen imádom, amit csinál. Greene pedig tényleg igazi, önjelölt vezérré, egy nagy kelta harcossá válik a szerepében, jó választás, the real Irishman. A cselekmény végig pörgős, sőt, talán időnként túlságosan is. Mivel alig több, mint másfél óra, és ennyi időbe közel 20 évet besűríteni elég nehéz, ezért időnként kicsit kapkod, és nem hagy elég időt arra, hogy bizonyos karakterek vagy helyzetek igazán kiforrjanak. Ritkán fogalmazok meg olyat, hogy jót tett volna egy filmnek még 20 perc, de ez egy ilyen eset, bőven elfért volna a sztoriban, és nem lett volna fárasztó, ha néhol kicsit részletesebb.

Itthon nem került moziba, rögtön DVD forgalmazással indult, és talán már az HBO is leadta. A magyar címről inkább nem mondanék semmit, úgyis tudjátok. Korrekt, hogy egy ritka hülye szót használjak összegzésnek. Nem hoz újat, de a leckét rendben felmondja, és bemutatja, milyen kemények is voltak a srácok a 70-es évek Amerikájában. Nem csak a műfaj rajongóinak ajánlom.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.