web analytics
A csodálatos Pókember 2

A csodálatos pókember 2

Soha nem voltam őrült képregény rajongó, még gyerekkoromban sem. Jobban lekötöttek az igazi könyvek, de azért tudtam Pókemberről, és láttam rajzfilmeket a Cartoon Networkon már akkor is. Persze, ahogy belépett az életembe a film, jöttek a pókos mozik is, szépen sorba mind, de valahogy egyik sem tudott igazán megfogni. Éppen ezért, mindenféle előítélet nélkül sikerült megnézni a legutóbbi reboot második darabját, hogy aztán jócskán vegyes érzelmekkel álljak fel a végén.

Peter Parker (Andrew Garfield) ugye az előző rész végén megígéri szerelme apjának, hogy megvédi Gwen – t (Emma Stone), és nem keveri semmiféle bajba. Persze azért a világ megmentéséről továbbra sem tesz le, és megszállottan próbálja kideríteni azt is, valójában mi történt a szüleivel, mert nem igazán hisz nagynénje, May (Sally Field) meséjében. Amikor új gonosz tűnik fel a városban Elektro (Jamie Foxx) személyében, minden összekavarodik. Régi barátja, Harry Osborn (Dane DeHaan) olyat kér tőle, amit nem tud megadni, ráadásul Gwen is szakít vele, ráadásul Angliába szeretne költözni. A sok lelki baj között harcolni pedig még egy pókcsípte hősnek sem olyan egyszerű.

A csodálatos Pókember 2 - Jamie Foxx

A csodálatos pókember 2 ott kezdődik, ahol az első is, csak ezúttal a szülők szemszögéből nézhetjük meg, miért is kellett menekülnie Peter apjának és anyjának. Rögtön átcsapunk egy újabb akciójelenetbe, repkednek a CGI animációk, miközben Garfield hiperlaza pókembere inkább tűnik számomra idiótának, mintsem komolyan vehető szuperhősnek. Jó, értem, egy fiatal srácról van szó, és nem is várnék el Tőle komoly mélységeket, de ahogy néztem a filmet, nem tudtam eldönteni, hogy ez most egy tiniknek készült érzelgős darab, vagy egy képregény adaptáció. Persze, a látványvilág és az akciók nagyon rendben vannak, még az időnként túlzottnak is tűnő számítógépes grafikák ellenére is, de a pókember második kalandja semmi újat nem ad a stílus rajongóinak. Ráadásul a rendező, Marc Webb még nagyobb hangsúlyt próbál Peter lelki vívódásaira fektetni, de ezzel “kiheréli” az amúgy sem túl kemény Garfield játékát, és gyakorlatilag egy picsogó, kicsit sokat rinyáló átlagos tinit csinál belőle, aki mellesleg képes pókhálókat kilőni, és baromi gyorsan regenerálódik a sebesüléseiből. Mindezekhez jön még a nagy dilemma Harry-vel kapcsolatban, a felismerése annak, hogy May végig hazudott – ez több, mint amennyit egy ilyen moziba én személy szerint beleraknék. Mintha egy Disney Channel filmet kevernének egy kis akcióval. Ennyi vívódás mellett már nem jut idő Elektro karakterének kialakítására sem, eléggé szájbarágós az, ahogy átalakul a személyisége. Nem kap elég hangsúlyt Harry sem, pedig DeHaan játékát élvezet nézni abban a pár jelenetben, amit kap.

A csodálatos Pókember 2 - Andrew Garfield, Emma Stone

Andrew Garfield szimpatikus arc, és akár még jó is lehetne, mint Pókember, de valahogy most nem kapott olyan jó könyvet, mint az előző részben (ami szerintem klasszisokkal jobb volt, mint ez). Emma Stone – nal kapcsolatban elfogult vagyok, de valahogy Ő sem tud átütő lenni, sőt… Ha valaki ebből a filmből ismeri meg Jamie Foxx – ot, akkor bizony joggal kérdezhetné meg, hogy a francba kaphatott ez a fickó bármiért is Oscar díjat, tragikus, de tényleg, még akkor is, ha igen nagy részben a forgatókönyvnek “köszönheti” gyengélkedését. Dane DeHaan kiemelkedik a csapatból, ha lesz még folytatás (és szinte biztos, hogy lesz, 2016 a dátum, sőt, már 2018-ra ígérik a negyedik részt is a rebootból), tessék Neki több szerepet szánni, mert Ő még menti azt, ami menthető.

A csodálatos Pókember 2 - Andrew Garfield, Dane DeHaan

Két dolog, ami mellett nehezen tudok még elmenni. Az egyik az a 3D, és annak erőltetése. Tessék már elfelejteni, – vagy max. olyan filmeknél, mint a Gravitáció – használni. Semmit nem adott hozzá a film élvezeti értékéhez, sőt, inkább zavaró volt időnként. A másik dolog, az pedig Emma Stone szinkronhangja. Tudom, én voltam a barom, amiért nem eredeti nyelven néztem meg, de Parti Nóra egyszerűen nem illik Stone-hoz, bármennyire is kedvelem, már előző részben is kifejezetten irritált. Nem a csodálatos pókember lesz a kedvenc képregény adaptációm, főleg azért, mert talán egyre távolabb kerül attól, amit én erről a stílusról képzeltem. Nincs mese, jelenleg a Sony mellett elrobogott a Marvel istálló másik ága, a Bosszú Angyalai mostanság klasszisokkal jobb filmekkel rukkolnak elő. Kár lenne Pókemberért, remélem, két év múlva jobban sikerül összehozni a következő kalandot.

Hozzászólások

hozzászólások

Powered by Facebook Comments

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.