web analytics
 

Az összes post a elemzés kategóriában

and the Oscar goes to …. 2013

Oscar gála 2013

Idén is összegezzünk egy kicsit, mint minden korszerű filmes oldal – itt az Oscar, az összes jelölt filmet láttuk (najó, az idegen nyelvűek és a dokumentum filmek közül pár kimaradt), a pletykákat hallottuk. Idén úgy döntöttem, nem azt próbálom megtippelni elsősorban, hogy ki fogja megkapni az arany szobrocskát, hanem inkább megírom, én kinek adnám az egyes kategóriákban. Kezdjük a végéről.

Vizuális effektek. Jelölték a Hobbitot, a Bosszúállókat, a Prometheus-t, a Hófehér és a vadászt (WTF????), és a nyertest, a Pi életét. Ez szerintem nem kérdés, olyan látványvilága van a filmnek, ami még azokat is elvarázsolt, akiket esetleg a túlságosan spirituális sztori taszított. Erőteljes meglepetés lenne számomra, ha nem Adele és a Skyfall hozná el a legjobb betétdal címét, a gálán élőben is láthatjuk, ráadásul ez tényleg egy jó dal lett. A filmzene kategóriában John Williams ismét versenybe száll a Lincoln-nal, és a Skyfall itt is kap jelölést, de a szobrot én Dario Marianelli – nek adnám az Anna Karenina – ért. Esetleg befuthat még itt is a Pi.

Nézzük a forgatókönyveket. Az adoptáltak között ott van az Agro, a Messzi dél vadjai, a Pi a Lincoln és a Napos oldal. Nehezen sikerült dönteni ezek közül, de végül is Chris Terrio nyert nálam, és az Argo. A Pi még sanszos lehet, hiszen egy olyan könyvet próbáltak vászonra rakni, amiről azt mondták, nagyjából sansztalan megfilmesíteni, ennek ellenére egész jól sikerült, de én jobban szeretem a politikai témájú mozikat. Az eredeti könyvek között indul a Szerelem, a Django, a Kényszerleszállás, a Holdfény királyság és a Zero Dark Thirty. Imádtam Wes Anderson filmjét, de kb. az esélytelenek nyugalmával indul. Nagy harc lehet Bin Laden és a fekete rabszolga között, bár erősen meglepődnék, hogyha Tarantino elhozná a szobrot, de én neki szurkolok. Sanszos azonban, hogy Mark Boal és a ZDT nyer.

A legjobb idegen nyelvű filmek között szerintem kár a borítékkal is játszani, Haneke és a Szerelem az abszolút befutó, azt viszont nem igazán értem, hogy a mindenki által imádott Életrevalók hogy a francba nem tudott odaférni a listára – mint ahogy azt sem, hogy hazabeszélve, de a Csak a szél nem tudott eljutni a normális jelölésig és beválasztásig. A legjobb animációs filmek között ott a Merida,  a Frankenweenie, a ParaNorman, a Rontó Ralph és a Kalózok. Én részemről az utóbbit díjaznám, a szobrocskára sanszos azonban a Merida, ami nem volt rossz, csak semmi új nem volt benne.

Jöjjön egy tuti kategória, a legjobb női mellékszereplő. A jelöltek : Amy Adams a Master – ért, Sally Field, mint Lincolnné, Helen Hunt vetközései a Kezelésből, Jacki Weaver a Napos oldalból és a győztes, Anne Hathaway a Nyomorultakban nyújtott alakításáért. Musical, a jobbik fajtából, és ha egy menő színésznő nyílt színen nyírja le a saját haját, az azért mindig hatásos – de nem csak ezért nyer Hathaway. Egyrészt tényleg jó volt, másrészt a többiek közel sem voltak ennyir erősek. Ugyanez a kategória a férfiaknál már jóval neccesebb. Alan Arkint az Argoért mindenki leírta, és ez most nem az Ő, hanem a mezőny erősségének a hibája. Robert De Niro-nak én szívem szerint nagyon szurkolnék, végre, a Napos oldalban letett valamit az asztalra, amivel megmutatta, tud Ő még az idióta vígjátékok és thrillerek mellett jól is játszani. Itt van Philip Syemour Hoffman és a Master – az év egyik legjobban várt filmje volt számomra, nem is okozott csalódást, de őszintén, nem is volt akkora katarzis, ennek ellenére Hoffman is megérdemelné a szobrot. Akárcsak Christoph Walz a Django bérgyilkos fogorvosáért, aki annyira átütő volt, hogy elvitte az egész filmet egymaga. A legnagyobb problémája az, hogy egy gyakorlatilag ugyanilyen szerepért, és ugyanúgy Tarantino rendezésében 3 éve már kapott egy szobrot ugyanebben a kategóriában a Becstelen brigantikért. Tommy Lee Jones éppen ezért elviheti a díjat a Lincolnban nyújtott alakításáért. Én azért underdogként szurkolok De Nironak :)

Legjobb rendező. Nos, itt sem rossz a mezőny : Haneke és a Szerelem, Benh Zeitlin és a Messzi dél, Ang Lee a Pi életével, David O. Russell a Napos oldallal és persze Steven Spielberg és a Lincoln. Ha a szívemre hallgatok, akkor Haneke, ha az eszemre, akkor Ang Lee, ha pedig az Oscar szavazóira, akkor Spielberg a nyertes. Egyszerűen az amcsik nem tehetik meg, hogy Steven mester szinte direkt a gálára készített, fúdenagyon hősies és történelmi filmjét ne díjazzák.

Jennifer Lawrence

A legjobb színésznő kategória megint kérdéses. Egyrészt két rekorder is a jelöltek között van : Quvenzhané Wallis a legfiatalabb jelölt és győztes lehet a Messzi dél vadjaiért, másrészt Emmanuelle Riva a legidősebb lehet. Mindketten csodásak voltak : a fiatal lány a természetességével hatott és varázsolt el, Riva pedig megmutatta, 55 évvel az első filmje után is tud még zseniális lenni. Ráadásul ma ünnepli a születésnapját, esetleg meglephetik egy szoborral. Naomi Watts bár jó volt a Lehetetlenben, de kb. teljesen esélytelen. A nagy harc Jessica Chastain és Jennifer Lawrence között lesz. Chastain Bin Landent üldözte a ZDT-ben, Lawrence pedig kissé zakkant, fiatal özvegyként táncolgatott a Napos oldalban. Ha a szívemre hallgatok, akkor Lawrence hazaviszi a szobrot, Ő a mai modern sztár tipikus esete : elvállal kevésbé komoly, de nagy népszerűséget hozó filmeket, mint pl. az Éhezők viadala, és mellé megcsinál olyan filmeket, mint a Hallgatás törvénye, vagy a mostani Silver Lining Playbook. Ellene szólhat az, hogy még mindig csak 22 éves, és persze Chastain, aki egy igazi amerikai hőst alakít, egy törékeny, emberközeli nőt, aki nélkül nem lehetett volna a legnagyobb ellent legyőzni. Bár én Jennifernek drukkolok, de véleményem szerint Chastain hozza el a szobrot.

A legjobb férfi kategóriában nem nagyon van kérdés, és nem azért, mert gyenge lenne a felhozatal. Bradley Cooper berobbant a Napos oldalban, Denzel Washington nagyszerű volt az alkoholista pilóta szerepében a Kényszerleszállásban, sajnos a film nem sikerült annyira jól, hogy beleszólhasson érdemben ebbe a kategóriába, Hugh Jackman-t értékelik az éneklés miatt, mert egyébként annyira nem volt jó a Nyomorultakban. Joaquin Phoenix átégette a néző retináját a Master főszerepében, de annyira nehéz volt az a film, hogy szerintem az Oscar szavazók fele végig se nézte. Én Neki adnám az Oscart, de szinte biztos, hogy ennek a kategóriának a győztese Daniel Day-Lewis lesz, és nem érdemtelenül. Nagyszerű volt, mint Lincoln, ráadásul ez egy olyan film, amit az akadémia tagjai is szerettek.

Végül pedig, amire kb. hajnali 5-ig várnunk kell : a legjobb film. A 9 jelölt : Szerelem, Pí élete, Argo, Lincoln, Messzi dél vadjai, Napos Oldal, Django elszabadul, Zero Dark Thirty, Nyomorultak. Igazándiból a maguk kategóriájában mind nagyszerű, ezért is hülye az Oscar rendszere : egy musicalt nagyon nehéz összehasonlítani egy történelmi drámával, vagy egy ütős kis dramedyvel. A legnagyobb esélyesnek a Lincoln-t, a Zero Dark Thirty-t és az Argot tartják. Ha nem ebből a hármasból nyer valaki, akkor az óriási meglepetés lenne. A ZDT egy olyan témát feszeget, ami Amerikának (és közvetve az egész világnak) nagyon fontos – Bin Laden alapvetően változtatta meg a világot. A kezdeti dicshimnuszok után megtámadták több helyről is a filmet, firtatták bizonyos jeleneteit annak ellenére, hogy ez nem egy dokumentum film, de érezhető a különböző szervezetek nyomása – ez elveheti az esélyét a győzelemtől. A Lincoln a tipikus Oscar film – Spielberg tudja, hogy kell ilyet csinálni, és annyiszor nekifutott már, hogy lassan ideje lenne az akadémiának adni egy szobrot az öregnek – hátha akkor nem erőlködik minden évben egy ilyennel, és esetleg készít kevésbé grandiózus, de jobban élvezhető filmet is. A Lincoln nem mond túl sokat a nem amerikai nézőknek – bár tudjuk, ez nem sokat nyom a latba a díj odaadásánál. Az Argo halomra nyerte magát az eddigi fesztiválokon, és ha már sikeresen kihagyták Ben Affleck Gézát a legjobb rendezők közül, a filmnek illene nyernie. Én mindenesetre ennek szurkolok.

Argo - Ben Affleck

Magyar idő szerint hajnali egykor indul az Oscar gála a vörös szőnyeges vonulással, majd kettőkor elindul a show, aminek idén Seth MacFarlane lesz a műsorvezető, aki a Family Guy és pl. a Ted szellemi atyja is volt – remélem, lesz egy kis frissesség, mert az utóbbi években igencsak lapos átadókat láthattunk. Természetesen élőben követjük az eseményt, valószínűleg facebook aktivitás is lesz, reggel pedig jön az összegző post. Addig is, készítsünk egy adag kávét, popcornt, és drukkoljunk a kedvenceknek!

2012-es évértékelő

2012-es évértékelő

Véget ér a 2012-es év, ideje nekem is egy kis összesítést készíteni. Közel 250 filmet láttam idén, ami azt hiszem, nem kis mennyiség ahhoz képest, hogy ez az oldal hobbiként készül. Először is szeretném megköszönni a segítséget azoknak a filmforgalmazóknak, akik megtisztelték a filmkockát azzal, hogy meghívtak sajtóvetítésekre, jövőre is szívesen megyünk :) Gondolkodtam, hogy miként és mennyi filmet kellene kiemelni, de úgy gondolom, nem lehet – szabad a mainstream és a “művész” jellegű mozikat összemosni, és talán toplistát sem tudnék csinálni, ezért csak végigszaladok azokon az alkotásokon, amelyek komoly nyomot hagytak bennem ebben az évben.

Beszélnünk kell Kevinről

Január-februárban ugye elért minket az Oscar szezon, sok olyan film került a mozikba, amik még bőven 2011-ben készültek, gondoljunk csak pl. az arany szobrocskákat begyűjtő Némafilmesre. Az első negyed és talán az egész év egyik legmegrázóbb filmje volt a Beszélnünk kell Kevinről, a zseniális Tilda Swinton – nal, és Ezra Miller – el, aki év végén Emma Watson – nal készített egy nagyszerű mozit, amiről kritika érkezik hamarosan. A lassabb filmek kedvelőinek kedvezett a Suszter, szabó, baka, kém, Gary Oldman nagyszerű alakítása egy igazi politikai thrillert eredményezett, némi hazai vonatkozással. Nagyon kellemes meglepetés volt a Martha Marcy May Marlene, és benne az egyik ügyeletes kedvencem, Elizabeth Olsen. Az erő krónikája egy egészen jól összerakott mozi lett, bár végül is nem szólt akkorát, mint amit vártunk tőle. A Szégyentelen igazi botrányfilmnek lett kikiáltva, hozta is az ilyen irányú elvárásokat.

A tavasszal láthattunk pár elég nagy buktát, elég csak pl. a John Carterre gondolni, és találkozhattunk néhány eldugott, de annál jobb filmmel, mint pl. a Charlize Theron fémjelezte Pszcihoszingli. Befutott az év egyik kiemelkedő blockbustere, az Éhezők viadala, és a mozikba került az év magyar filmje, a Csak a szél is. Sorba jöttek a butábbnál butább akció, sci-fi, ál-thriller mozik, már kezdtem volna csüggedni, de aztán április végén megérkezett a Bosszúállók, és alaposan felrázta a közönséget, valahogy így kell képregény adaptációt készíteni, részemről a folytatása az egyik legjobban várt filmek egyike. Bohóckodott fekete öltönyben Will Smith is újra, de átütő sikert nem tudott elérni, megérkezett az Iron Sky, amit rövidesen az egyik kereskedelmi adón is meg lehet majd nézni, aki bírja az agyatlan sci-fi – ket, ne hagyja ki!

Bosszúállók

Elég komolyat bukott a Cosmopolis, bár mindenki sokat várt tőle, de megérkezett mellé egy másik kedvencem, a Holdfény királyság, sztárparádéval és Wes Anderson egyedi látványvilágával. Ekkor futottam bele az idei thrillerek egyik legjobbjába, a Fejvadászokba, a Pókemberből csak annyi maradt meg, hogy Emma Stone jó nő, de borzalmas szinkront adtak Neki, kellemes volt a Míg a világvége el nem választ, és persze megérkezett a várt Batman film is, a Felemelkedés nem okozott csalódást, még ha egy kicsit nyálasra is sikeredett a vége, itt is hangot adnánk annak a kérésünknek, hogy eszébe ne jusson senkinek Nolan – en kívül egy jó ideig hozzányúlni a témához. Kaptunk két vígjátékot, ami igencsak ott kell, hogy legyen a top filmek között, az egyik a Ted, a másik a Magic Mike, amit sokan odaraknak az év legjobbjai közé, nem is véletlenül.

Az ősz Stallone és a nyuggerklub új akciójával indult, jött a Mat Damon nélküli Bourne, ami köszönhetően Jeremy Renner – nek, nem okozott csalódást még a rajongóknak sem, én nagyon szerettem Lazhar tanár úr történetét is, és ekkor szaladtam bele az itthon most futó Végzetes hazugságokba is, amiben  Richard Gere bizonyította be, hogy nem felejtett el színészkedni, és ha kap egy jó forgatókönyvet, még csodákra is képes. A Looper kapott egy jó sztorit, két nagyszerű főszereplőt, de nem lesz klasszikus, Liam Neeson sem volt már elég erős, amikor másodjára is elrabolták a családját, de aztán megjött az Argo-akció, ami szinte biztosan tarolni fog februárban az Oscar gálán. Mozikba került James Bond legfrissebb kalandja is, a Skyfall, ami letarolta a világot, nem várt bevételi adatokat produkál még mindig, persze nem véletlenül, én is nagyon szerettem.

Skyfall

Év végére is kaptunk pár erős filmet, rögtön jött az Utolsó műszak. Megérkeztek a tini vámpírok is a moziba, véget ért az Alkonyat, meglepetésre a legjobb a záróepizód lett az összes többi közül, de azért még így is csak rajongóknak merném ajánlani. Mozikba került a Felhőatlasz, ami, ahogy várható is volt, igencsak megosztotta a nézőket, ráadásul még az év vége előtt bemutatták a Pi életét – ami hasonló hangulatú, és bizony, el tudja homályosítani a Wachowski tesók monumentális művét. Befutott Peter Jackson új trilógiájának, a Hobbitnak is az első része, jelenleg ez uralja a külföldi mozikat, én annyira nem voltam elájulva tőle.

Ezen kívül rengeteg független, moziban be sem mutatott filmet is sikerült megnézni, volt köztük olyan, amit igencsak sajnáltam, hogy itthon nem került jobban képbe, de valahol érthető is : akkora a választék mára, annyi új alkotás kerül ki hetente, hogy ezt egy embernek lehetetlen követni. Mindenesetre 2012 jó év volt, sok kedvenccel, néhány óriási csalódással, remélem, 2013 sem lesz rosszabb.

Nincs olyan számomra, hogy az év legjobb filmje, de hogy legyen miért fikázni, pár stílusból kiemelném az idei kedvenceimet:
Az év thrillere : Beszélnünk kell Kevinről
Az év drámája : Martha Marcy May Marlene
Az év történelmi/politikai filmje : Argo-akció
Az év akciófilmje : Skyfall
Az év képregény-adaptációja : Bosszúállók
Az év hazai filmje : Csak a szél
Az év legjobb, nem amerikai vagy hazai filmje : Szemünk fénye
Az év leglátványosabb filmje : Pi élete
Az év animációs filmje : Lorax
Az év színésze : Tom Hardy
Az év színésznője megosztva : Elizabeth Olsen és Jennifer Lawrence
Az év tévés sorozata megosztva : Walking Dead és Homeland

Ezúttal köszönöm meg Neked is, kedves olvasó, hogy követted eddigi munkánkat, és kívánok Békés, Boldog, jó filmekben gazdag Boldog Új Évet!

Oscar 2012 – rövid értékelés

Oscar 2012 - Meryl Streep - Jean Dujardin

Rövid értékelés, persze, az Oscar gáláról. Igazán nagy (sőt, inkább semmilyen) meglepetés nem történt, az Akadémia hozta a formáját, ami sajnos Billy Crystalról nem mondható el. Biztató kezdés után elmaradtak a poénok, sok volt az önismétlés, komolyan össze kell szedniük magukat jövőre, és valami friss arcot keresni. A Kodak színház még mindig monumentális, bár a hírek szerint utolsó alkalommal adott otthont a gálának (Crystal poénkodott többször is a névadó csődjéről).

A dijjazottak. Scorsese filmje, a Hugo tarolt a technikai számokban, volt pár, pl. a látványvilágért kapott szobor, amit nem éreztem jogosnak, inkább amolyan “fájdalomdíj” szerű dolog volt, ha már a nagy kategóriákban nem kapott semmit. Ennek ellenére tessék elmenni és megnézni, a héten lesz a premierje itthon!

Clooney és az Utódok is kapott egy szobrot, a legjobb adaptált forgatókönyvét, részemről itt én másnak szurkoltam, de érthető volt ez a szobrocska is. Woody Allen persze menint nem volt jelen az átadón, de a legjobb eredeti forgatókönyves díjat megkapta az Éjfél Párizsért. Az átadó Angelia Jolie meg inkább volt félelmetes, mint szexszimbólum, nagyon durván le van fogyva. Octavia Spencer és Christopher Plummer az est tuti befutói a mellékszereplőknél, Plummer Oscarja amolyan életműdíjnak is felfogható most, végre megkapta, 82 évesen. Az elválás történetének győzelme is borítékolható volt a legjobb külföldi film versenyében.

Michael Hazanavicius lett a legjobb rendező, természetesen a Némafilmesért. Dujardin első francikaént megkapta a legjobb színésznek járó díjat, kétségtelenül jó volt, de itt inkább a film ereje miatt eshetett rá a választás, szerintem ezt George jobban megérdemelte volna. Meryl Streep győzelme nem volt meglepetés, tényleg nagyszerűt alakított a Vasladyban, ami a legjobb smink díját is elhozta. A legjobb film meg persze a Némafilmes lett, ez nem is volt kérdés, most megy a magyar mozikban, tessék megnézni, ha már ennyire szétnyerte magát (teszem hozzá, nem érdemtelenül)

Szóval, vége a 2012-es Oscar gálának is, egy “átlagos” show-t láthattunk, néhány kellemes (Emma Stone, Will Ferrell), néhány ritka kínos (Robert Downey Jr.) pillanattal, de akárhogy is nézzük, ez az esemény még mindig a film ünnepe, és erre most még rá is erősítettek a szervezők. Most pedig tessék menni a mozikba, és megnézni a még futó, és bemutatás előtt álló nyerteseket!

The Oscar goes to …

Oscar gála 2012 - a tippjeim

Persze, én sem maradhatok ki a nagy tippelősdiből, íme az én listám a győztesekről:

Eredeti forgatóköny: a Némafilmes itt kezdi meg a jelölések sorát, a kategóriában ott van még a Margin Call, a Válás története, ami egy nagyon jó film, de meglepődnék, ha nyerne, nálam az abszolút esélyes Woody Allen, és a Midnight in Paris, ami nem a legjobb filmje a mesternek, de a tavalyi év egyik legjobbja mégis, szóval, a Golden Globe után ezt a szobrot is hazaviszi az Éjfél Párizsban.

Adoptált forgatókönyv : nagyon erős a mezőny, itt van az Utódok, a Hugó, amit még itthon nem láthatott a közönség, még egy Clooney film, a Hatalom árnyékában és a Pénzcsináló, de szerintem a nyertes a Suszter, szabó, baka, kém kell hogy legyen, hiszen egy szövevényes, és hosszú könyvet sikerült úgy a filmvászonra tenni, hogy az eredeti összes feszültségét áthozza, és roppant izgalmas tud maradni. Viszont az az érzésem, hogy itt nem fog bejönni a tippem….

Filmzene : jelölt a Tintin, a Némafilmes, a Hugó, a Suszter és Spielberg mozija,a War Horse. Ha a szívemre hallgatok, ezt bizony behúzza a Némafilmes, nekem nagyon bejöttek a kort idéző dalok, és mivel ugye némafilm, a zenének nagyon meghatározó szerepe van végig. Viszont a nagy öreg, John Williams a War Horse-ban hozta a megbízható tutit, és mivel más helyen nem nagyon van sansza ennek a filmnek, lehet, hogy megkapja. Azért én az Artistnak szurkolok!

Idegen nyelvű film : Itt szerintem nincs kérdés, a Elválás története annyira jó film volt, hogy szerintem más nem nyerhet.

Legjobb rendező : megint durva a mezőny, itt is jelölt a Némafilmes, az Utódok,a Hugo, az Éjfél Párizsban és az Élet fája, Terrence Malick-kal. Talán a legnehezebb kategória. Ha a szívemre hallgatok, akkor Payne megkapja az Utódokért, viszont ha a szakmát nézem, elviheti Scorsese, aki egy teljesen új dologba vágott bele, és egy igazi mesét kombinált egy tisztelgéssel a nagy öregek előtt, és az ilyet szeretik Amerikában. Hajrá Alexander Payne!

Legjobb női mellékszereplő : nos, talán ez az egyetlen kategória, ahol nem lehet melléfogni, és nem csak azért, mert eddig betegre nyerte magát mindenhol, hanem azért, mert Octavia Spencer annyira jó a Segítségben, hogy kétség nem fér hozzá, ezt a szobrot Ő viszi haza vasárnap.

Legjobb férfi mellékszereplő : ez is kemény csapat, Kenneth Branagh az Egy hét Marilynben volt nagyon jó, Jonah Hill-t eddig vígjátékokban láthattuk, a Pénzcsinálóban viszont egy másik oldalát mutatta meg (tessék még ilyeneket csinálni!), Nick Nolte-t imádtam a Warriorban, amikor megnéztem a filmet, azt is írtam róla, hogy igen, ezzel összejöhet az Oscar Neki, Max von Sydow a Rém hangosan és irtó közelben megindító a néma öreg szerepében, és hát ugye ott van Christopher Plummer a Beginnersben. Őt tartják a legesélyesebbnek, én mégis Sydownak adom ezt a díjat, még akkor is, ha vérzik a szívem Nolte miatt.

Legjobb női színész : 5 nagyszerű teljesítmény, érdekes módon 5 olyan filmből, amelyek közül csak 1 van jelölve a legjobb film díjára – vagyis olyan színésznőket találunk a listán, akik a “hátukon” vitték el a mozit,. Glenn Close az Albert Nobbsban (kritika róla a jövő hét elején), Viola Davis a Segítségben, Rooney Mara a Tetovált lányban, Michelle Williams az Egy hét Marilynnelben, és a győztes : Meryl Streep a Vasladyben. Annyira  átszellemült, annyira Ő volt a miniszterelnök asszony, hogy ezt bizony más nem nyerheti, gratulálunk a harmadik Oscarnak!

Legjobb színész : Ez se kispályás mezőny, Demián Bichir a Better Lifeból, Jean Dujardin a Némafilmesből, Gary Oldman és a szemüvege a Suszterből, Brad Pitt a Pénzcsinálókból, és persze Clooney az Utódokból. George végképp bebizonyította, hogy nagyon ért a filmezéshez, nem csak színészként, rendezőként is. Van már egy mellékszereplős Oscarja a Sziriánáért, idén megkapja a legjobb színésznek járó díjjat is. Szép volt, Mr. Clooney!

A legjobb film : Szép mezőny, nem kérdéses. Az Utódok, a Rém hangosan és írtó közel, a Segítség, a Hugó, az Éjfél Párizsban, a Pénzcsináló, az Élet fája, a Hadak útján – mind nagyszerű film, igazán idén egyetlen sem lóg ki a csapatból. Mégis, idén készült egy olyan mozi, ami teljesen más volt, és tarolt eddig mindenhol – teszem hozzá, nem érdemtelenül. Nem lehet kérdés, illetve baromi nagy meglepetés lenne, ha a show végén nem a Némafilmes vinné haza ezt a szobrot.

Hosszú idő után ismét úgy ülök le az Oscar gálát megnézni, hogy az összes filmet, az összes jelöltet láttam. Remélem, Billy Crystal ismét jó lesz. Már csak ezért is érdemes volt újraindítani az filmkockát :)

Művész vs. független

Werckmeister harmóniák

Azon vitatkoztunk valamelyik este, majd folytattuk reggel – természetesen ismét kitértünk Tarr Bélára, és az ő munkásságára, aki szerintem egy zseni, lippi szerint csak hülye, akinek kárt volt pénzt adni a filmjeire, mert teljesen öncélúak az alkotásai és nézhetetlenek  – hogy hol húzódik a határ művész- és független film között?

Lippi szerint én szeretem magam abban az illúzióban ringatni, s ezzel hízelegni magamnak, hogy “művészfilmeket” nézek, holott szerinte ezek a legnagyobb jóindulattal is  csupán mainstream független filmekként kategorizálhatók.  (Lásd: Zöld hentesek, Kacsaszezon, Nem vénnek való vidék) S hogy csak Magyarországon van meg ez az egybemosás, a világ más részén egyértelmű a választóvonal: művészfilm az, amely a rendező saját vízióját, a világról vallott nézeteit valósítja meg egyedi képi világgal és technikákkal. S ezen értelmezés szerint a legkisebb engedmény sem tehető meg a mainstream irányába, s ehhez semmi köze annak, hogy igényesnek tartjuk-e a filmet. Hozzátette még, hogy kicsiny hazánkban “az egy közülünk”-elv alapján a legrosszabb, legunalmasabb filmet is kikiáltják művészinek, s ezzel eladhatóvá, kevesek kiváltságává (s épp ezért kívánatossá) válik a film, mely a közösséghez tartozás illúzióját adja meg. Vagyis Magyarország ebből a szempontból nem mérvadó, túlságosan belterjes. Független filmnek  pedig egy jó ötlet alapján alacsony költségvetésből megvalósuló, a nagy filmstúdiókat és forgalmazókat kihagyó műveket nevezzük.

Azonban ha az ő meghatározását vesszük alapul, akkor Tarr Béla nem szar, hanem művészfilmeket csinál.  Pontosabban lippi szerint szar művészfilmeket. De, akkor mi van a Fellini-, Bergman – filmekkel például? Azok a maguk korában akkor független filmként aposztrofálódtak volna, s csak az idő múlása adta meg azt a patinát, mely alapján művészfilmeknek nevezhetjük őket?

Elbizonytalanodtam. Hol húzódik a határ művészi és független film között?

Bollywood, az indiai Hollywood

Aishwarya Rai

Bollywood számomra sokáig egy érthetetlen valami volt. Készültek a filmek, hatalmas nézettséggel, némelyik még tetszett is, de nem váltam rajongóvá. Az elmúlt időkben viszont komolyan számolni kell az indiai filmgyártásssal. Megkértem egy kedves barátomat, aki nagy rajongó, mondhatni szakértő, írjon már pár dolgot a filmek ezen ágáról. Keresett egy cikket, és “finoman” kiegészítette :) (a zárójeles vastagon kiemelt részek elkövetője Nimbooda) szóval….

Indiáról először szinte mindenkinek a Taj Mahal és a dardzsilingi tea jut eszébe, s ha a filmgyártás vagy filmipar szavakat meghalljuk valószínű, hogy kivétel nélkül az amerikai álomgyárra, Hollywoodra gondolunk. Pedig India és a “mozi csinálás” nagyon is összefügg egymással…

Az indiai filmiparnak óriási hagyománya van, azonban nem kell csodálkoznunk, ha eddig még nem sok mindent hallottunk róla, ugyanis az itt forgatott filmek elsősorban a Közel-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában és Közép-Ázsiában találnak közönségre.

Az indiai filmgyártás fellegvára Mumbai, amit stílusosan Bollywoodnak neveztek el. (Mumbai régi neve, Bombay után.) Tovább… →