web analytics
 

Az összes post akció tag-gel

Halálos iramban 6.

Halálos iramban 6

Ha egy filmes franchise megér hat epizódot úgy, hogy minden részét moziban mutatnak be, és nem csak egy eldugott dvd kölcsönzőből lehet megszerezni a legfrissebb részt, az már jelent valamit. Nem feltétlenül azt, hogy maga a film jó, de azt minden bizonnyal, hogy termelt eleget a pénztáraknál. A Halálos iramban széria legutóbbi epizódja összefoglalja az eddig látottakat, és megpróbál mindent belesűríteni egy filmbe – meglepő, de mégis működik.

A legutolsó balhé óta a banda szétszéledt, Dominic Toretto (Vin Diesel) az előző részből megismert Elenával (Elsa Pataky) él, Brian (Paul Walker) boldog házasságban Mia-val (Jordana Brewster) éppen első gyereküknek örül, Gisele (Gal Gadot) és Han (Sung Kang) Hong Kong-ba költözik, Roman (Tyrese Gibson) éli a milliomos playboy életet, Tej (Ludacris) meg igyekszik vigyázni a megszerzett pénzére. Megjelenik azonban Hobbs (Dwayne Johnson), aki megkéri Toretto-t, segítsen neki elkapni Owen Shaw-t (Luke Evans), aki igencsak veszélyes fegyvert próbál megszerezni, bámulatos tehetségű sofőrjeinek segítségével. Hősünknek nem nagyon fő rá a foga, hogy ismét vásárra vigye a bőrét, de amikor Hobbs belengeti, hogy egy sikeres akció esetén amnesztiát kaphat az egész csapat, Toretto gondolkodóba esik. Hobbs kezében van azonban még egy adu : egy fénykép, ami bizonyítja : Letty (Michelle Rodriguez) nem halt meg, sőt, a jelek szerint most a rossz fiúk csapatát erősíti. Nem is lehet kérdés : újra összeáll a legendás társaság, és kezdetét veszi az autók 23. sebességbe pakolása.

Justin Lin rendező már készített F&F részt, Ő jegyzi a Tokyo Drift-et – ami szerintem a sorozat egyik leggyengébb darabja. A mostani részben sem erőlteti meg magát, már ami a filmes alapfeladatok egy részét illeti. A gárda adott, a személyiségek adottak, azokon sokat nem is változtat – sőt. Minden karakter megmarad a saját kis skatulyájában, a macsó srác csak macsó, a vicces csávó csak vicces, a dögös csak meg csak dögös, maximum egy kicsit amnéziás. Igen, ezt a “bődületes” fordulatot sikerült kitalálni arra, hogy mi is történt Letty-vel – és ezzel azt hiszem, le is írtam, milyen mélységű történetet kapunk. Ahogy mondani szoktam : faék egyszerűségű forgatókönyv, kb. ugyanilyen alakításokkal. A trükkök, az autós üldözések a túlsó véglet : hihetetlenül eltúlzott, időnként már burleszki magasságokba emelkedő képsorokkal – és mégis működik.

Halálos iramban 6

Miért, mitől? Azért mert ennek a filmnek megvan a halálpontosan meghatározott célközönsége : fiatal pasik, akik megkapják a csillogó autócsodákat, hozzá a dögös cicákat, és fiatal csajok, akik megkapják az egy négyzetméternyi vászonra benyomható tesztoszteron és izomköteg közel maximumát. Ami érdekes : The Rock jobb, mint Vin Diesel, mert bár mindkettejük karaktere hasonló, a volt pankrátor világbajnok hozza most azt a shármot, amiért korábban az egy mérettel kisebb szereplő társát. Soha nem lesz igazi drámai színész, de képes megtölteni élettel a vásznat – érződik rajta, hogy minden jelenetet szívből és teljes odaadással csinál meg, ezt pedig mindenképpen tisztelni kell. A többiek azt hozzák, amit várunk tőlük, bár azért én szívesebben láttam volna többet Rodriguez – től.

Ok, az üldözések jelenetek között időnként felröhögtem akkor is, ha nem volt poén, de azért közben azon gondolkodtam : lehet ezt még fokozni? Van még ebben a szériában annyi, hogy ezt a részt felülmúlják? Nem tudom, szerintem nagyon nehéz feladat lesz elkészíteni a hetedik epizódot (mert egy cseppnyi kétségünk se legyen, látva a bevételi adatokat, hogy látjuk még Vin Dieselt óriási amerikai vasakat hajtani a vásznon). A Halálos iramban 6 bemutat mindent, amit a sorozat képviselt valaha, aki egyetlen részt sem látott eddig, ezt megnézve látta az összeset, és ha megérti, hogy ez a film időnként saját magát, és a franchise-t sem veszi komolyan, mi több, ezt még az orrunk alá is dörgöli időnként, jól szórakozhat. Aki pedig eltalálja, milyen hosszú lehet a kifutó a grandiózus záró jelenetben, vendégem lesz egy sportszeletre :)

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2013)
Hossz:
130 perc
Rendező:
Justin Lin
Forgatókönyv:
Chris Morgan, Gary Scott Thompson
Szereplők:
Vin Diesel, Paul Walker, Dwayne Johnson
IMDB érték:
7.6

Itt vetítik ma Budapesten:

Palace Mammut
13:45 16:15 18:45 21:15

Cinema City MOM Park
22:30

Cinema City Westend
10:15 13:00 15:45 18:30 21:00

Cinema City Allee
13:15 16:15 19:00 21:45

Mi Mozink Óbuda
20:45

Cinema City Aréna
11:00 13:40 16:20 19:00 21:40

Mi Mozink Lurdy
14:15 16:45 19:15 21:45

Cinema City Duna Plaza
16:15 19:00 21:30

Cinema City Campona
16:45 19:15 21:45

Sugár Mozi
16:15 21:15

Pólus
21:15

A Föld után – After Earth

A Föld után - After Earth - Will Smith,Jaden Smith

Vannak rendezők, akik szinte berobbannak a köztudatba, majd jön még 1-2 jobb próbálkozás, aztán pedig jön a lejtő. M. Night Shyamalan amolyan csodagyereknek indult, mára pedig az egyik leggiccsesebb alkotó lett, akit ma Hollywood odaenged a húsos fazék közelébe. Egy rossz rendező persze még csinálhat egy akár jó filmet is, ha kap egy normális forgatókönyvet, azonban ha a mostanában egyre inkább a szcientológia felé forduló, korábban szebb napokat is látó Will Smith úgy dönt, összerak egy filmet azért, hogy a fiából sztárt faragjon – akkor jöhet a menekülés : kifelé a moziból. Ez a Föld után.

A csúnya és gonosz emberiség persze tönkretette a Földet, ezért már jó ezer éve összecuccoltak, és elköltözött a teljes népesség az anyabolygóról. Az űrben teljesít szolgálatot Cypher Raige tábornok (Will Smith), harcol a hódító idegen lények ellen. Nem is igazán marad ideje családjára, pedig komoly tragédia övezi mindennapjaikat : lányát, Senshi-t egy Ursas ölte meg, ráadásul fia, Kitai (Jaden Smith) önmagát hibáztatja a húga haláláért. Jelentkezik a flottába, hogy megpróbáljon megfelelni apjának, ami nem megy zökkenőmentesen. Faia (Sophie Okonedo), Cypher felesége meggyőzi a tábornokot : nyugdíjazása előtti, utolsó küldetésére vigye magával a fiát, és próbáljanak ott egymásra hangolódni. Az űrhajót azonban baleset éri, és pontosan a Földre zuhannak le, ahol bár alacsony az oxigénszint, egy óriási, burjánzó őserdőn kellene Kitai – nak megtalálni a lezuhant gép többi részét, ahonnan segítséget kérhet, merthogy apja súlyos sérülést szenved. Elkezdődik a fiatal srác küzdelme az elemekkel, óriási élőlényekkel, és legfőképpen saját magával, valamit az apjáról kialakított képpel.

Apa – fia zsánerfilmet láttunk már bőségesen, igaz, még az űrben is, elég csak Darth Vader és Luke kapcsolatára gondolni. Lehet ezekből egészen jót is kihozni, bár, az esetek 99%-ban tudjuk, mi lesz a végkifejlet – a nagy összeborulás. Meg lehet ezt úgy is csinálni, hogy kellőképpen izgalmas legyen, vagy legalábbis hasson az érzelmeinkre, esetleg elgondolkodjunk a saját apánkkal meglévő kapcsolatunkon is. Ha mindezt átpakoljuk az űrbe, és teszünk köré egy kis sci-fi-t, meg szörnyeket, még jobb lehetne az összkép. Lehetne. De….

Will Smith elhatározta, a fiából sztárt farag akkor is, ha a srác betonból van, Neki meg csak egy műanyag kése van a mekiből a művelethez. A gond az, hogy a srác nemhogy betonból, de valami olyan anyagból van, amit plutóniummal sem lehetne tehetségesnek robbantani. Ok, kigyúrta magát egy kicsit a Karate kölyök óta (ahol még Ralp Macchio – t is megszégyenítően csenevész és vézna volt a mindenkit laposra verő karatéka szerepében – btw, Macchio cameo-ját láttátok a How I Met Your Mother – ben?), de tehetséget azt sajnos nem sikerült örökölni. Azt pedig már Hofi is megmondta, hogy tehetséget tanulni nem lehet, ahhoz bizony anyukájának nunája kell, ami a jelen állás szerint nem adott. Steven Seagal sírva könyörög a srácnak a receptért : az egész filmet egy arckifejezéssel, egy hanglejtéssel végignyomja – erre még a mester is csak a legjobb formájában volt képes.

Ok, de ott van támogatásnak apuci, aki azért már elért ezt-azt a filmes és a zenei iparban. Megvallom, én kedveltem is jó pár filmjét, lásd Legenda vagyok, Hancock vagy akár a Bad Boys mozik – a Föld után – ban azonban valószínűleg nem akart kilógni a fia mellől, mert kb. ugyanazt az egy arcos játékot hozza, mint Jaden. Mindehhez jön további nehezítésként az, hogy maga a forgatókönyv is rendkívül egyszerű, mondhatni buta, logikát ne nagyon keressünk benne, ahogyan történetet sem. Ok, jellemfejlődés van, de okozhat ez meglepetést egy apa-fia zsánerfilmben? Shyamalan meg eladta magát, erre nincs jobb szó : bár igazándiból azon csodálkozom, Will Smith miért nem ült be maga a székbe, és rendezte meg ezt a mozit. Ettől gyengébbet talán Ő sem tudott volna ebből kihozni.

Óriási csalódás, azt hiszem, ez a legjobb kifejezés erre a filmre. Vártam, hogy Big Willie ismét odacsap egy jót, de ez bizony csak nyálas, unalmas, és még csak nem is látványos kínlódás, amiben megpróbálja elhitetni a világgal (és a fiával), hogy a srác sztár lesz – lehet. Súgok, innen a távolból : ennyi tehetséggel soha. A Föld után egy tragikusan rossz mozi lett.

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2013)
Hossz:
100 perc
Rendező:
M. Night Shyamalan
Forgatókönyv:
Gary Whitta, M. Night Shyamalan, 1 more credit
Szereplők:
Jaden Smith, Will Smith, Sophie Okonedo
IMDB érték:
4.8

Itt vetítik ma Budapesten:

Palace Mammut
11:00 15:15 17:15 19:30 21:45

Cinema City MOM Park
14:00 16:00 20:15

Cinema City Westend
11:00 13:15 15:30 17:45 20:00 22:15

Cinema City Allee
10:15 12:30 14:45 17:00 19:15 21:30

Corvin Budapest Filmpalota
16:45 18:45

Mi Mozink Óbuda
18:15

Cinema City Aréna
10:00 12:15 14:30 16:45 19:00 21:15

Mi Mozink Lurdy
11:15 13:30 15:45 18:15 20:30

Cinema City Duna Plaza
13:45 15:45 18:00 20:15 22:30

Cinema City Campona
13:15 15:30 17:45 20:00 22:15

Sugár Mozi
14:15 16:45 19:15

Pólus
11:15 15:15 19:15

Vasember 3

Vasember 3 - Robert Downey Jr.

Igazándiból sosem rajongtam a képregény adaptációkért, nem fogott meg Superman, sem a Pókember, a Batman filmekből is inkább csak új, Nolan féle sötét verziók kötöttek le. 2008-ban aztán berobbant Tony Stark, a Vasember, és nem utolsó sorban Robert Downey Jr., aki annyira jó volt a fellengzős, de zseniális playboy szerepében, hogy szép lassan rákattantam, és végignéztem az összes jelentősebb szuperhősös mozit. A második rész is tetszett, ezért nem is volt kérdéses : ha legalább annak szintjét hozzák, akkor a harmadik epizód sem fog csalódást okozni.

A Bosszúállók new york-i kalandja után Tony Stark (Robert Downey Jr.), vagyis a vasember nem igazán találja önmagát. Rémálmok és pánikrohamok kísértik, ezért javarészt visszahúzódva él high-tech otthonában. Az ügyeket Pepper (Gwyneth Paltrow) viszi, aki oda is költözik a Vasemberhez, hogy segítsen kimászni a gödörből. A szuperhős feladatokat addig is átveszi a Hazafi, vagyis Rhodes ezredes (Don Cheadle), aki egy új festésű páncélban kap feladatokat. Amikor egy főgenyó terrorista, a Mandarin (Ben Kingsley) sorozatban hajtja végre a brutális támadásait, és az amerikai kormány tehetetlen ellene, Stark úgy dönt, felveszi a kesztyűt, és nyilvánosan nekimegy a Mandarinnak. Ráadásul előkerül a jóképű Aldrich Killian (Guy Pearce) is, aki erősen rányomul Potts-ra, nem minden hátsó szándék nélkül.

Vasember 3Shane Black rendező/forgatókönyv író második nagyfilmje a Vasember harmadik része, vagyis elég nagy bátorság volt ráosztani ezt, a Disneynek nem kicsit fontos franchise folytatását. Ok, az előző munkáját is Downey Jr. – ral csinálta, de akkor is. Bár, ha jobban belegondolunk, mi is kell egy sikeres Iron Man filmhez? Kell egy jó alapsztori, ami azért ne legyen túl bonyolult, kellenek poénos párbeszédek, kihegyezve Stark kicsit arcos, kicsit hímsoviniszta karakterére, látványos akciók, egy hiteles főgonosz, és egy lezárás, ami magában hordja a folytatás lehetőségét. Nézzük, mit sikerült ebből megvalósítani!

Jó alapsztori : persze, megint jön egy terrorista, aki rettegésben tartja a világot, bár most inkább csak Amerikára van kihegyezve, akit aztán az egy csipetnyi patriotizmussal megfűszerezett főhős így vagy úgy, de helyretesz. Ez adott a filmben, sőt, van egy egész jó kis csavar benne, ami csak még üdítőbbé teszi az egészet.  Pipa. Poénok : pont annyi és pont ott van elhelyezve, ami még nem válik erőltetetté. Majdnem tökéletes az arány, és persze ott van a Downey Jr. faktor, akinek még az is jól állna, ha a telefonkönyvet olvasná fel a film közepén. Pipa. Látványos akciók : ide meg úgyis csak pénz kell, had izzadjanak a számítógép procik, dőljön a CGI. Érdekes módon itt is sikerült egy egész jó egyensúlyt találni, nem ment át a film egy két órás, szemnek való orgiába – sőt, néha talán még kicsit szegényesnek is éreztem, bár ez lehet, hogy csak a hatalmas elvárások miatt volt. Najó, azért vannak brutál-grandiózus rombolások, nem kell félni! Félpipa. Főgonosz : na ezt nem fogom lelőni, tessék megnézni a filmet, de annyit elárulhatok, hogy ez is pipa. Mindezeket még sikerült megtoldani egy pici személyes drámával, végül is a szuperhős is csak ember, neki is lehetnek rossz napjai.

Downey Jr. azt hozza, amit elvárunk Tőle, sőt, még egy kicsit többet is : ebben a részben már mutat valamit Tony Stark érzéseiből is, és megtudhatjuk, a vastag páncél milyen szívet takar. Gwyneth Paltrow egyre jobban néz ki, és egyre nagyobb szerepet is kap a történetben, Ben Kingsley már csuklóból tudja az ellenszenves figurákat, Guy Pearce pedig szintén kellemes meglepetés. Ezzel a gárdával még jó pár részt le tudnának forgatni, mindenféle gond nélkül. De hogy ne csak áradozzak : a végét egy picit összecsapottnak érzem, ami ugyan benne hordozza a folytatás lehetőségét, de lehet akár lezárás is.

Vasember 3 Gwyneth Paltrow

Igen, lezárás, főképpen annak tudatában, hogy egyre több pletyka kering arról, miszerint Downey Jr. nem szeretne többet belebújni a péncélba. Ennek persze ellent mond az, hogy tervezgetik az új Avengers filmet, illetve a számok : a Vasember nagyon jól indított a pénztáraknál, sanszos, hogy megközelítheti a Bosszúállók bevételét, akkor pedig szerintem van az a pénz, amiért láthatjuk még Iron Man újabb kalandját. Addig is, tessék menni moziba, ezt ott kell megnézi, venni hozzá egy jó nagy adag popcornt, és elengedni magunkat : ez a 130 perc úgy fog elrohanni, hogy észre sem veszed. Szórakoztató, vicces, mi kell még?

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2013)
Hossz:
130 perc
Rendező:
Shane Black
Forgatókönyv:
Drew Pearce, Shane Black, 4 more credits
Szereplők:
Robert Downey Jr., Gwyneth Paltrow, Don Cheadle
IMDB érték:
7.8

Itt vetítik ma Budapesten:

Cinema City MOM Park
13:45

Cinema City Westend
11:15 16:45

Cinema City Allee
11:30 17:00

Cinema City Aréna
10:15 13:00 15:45 18:30 21:15

Cinema City Duna Plaza
13:30 15:30

G.I. Joe – Megtorlás

G.I. Joe - Megtorlás

Minden bizonnyal én már bazi öregnek számítok, mert hogy sosem volt G.I. Joe játékom. Harci jeleneteket én maximum a kis talpas fröccsöntött katonákkal, vagy a Playmobil Soldierekkel toltam. Az előző filmet láttam, végül is az egy nézhető akciófilm volt, ezért gyakorlatilag semmiféle elvárást nem támasztottam a második rész előtt, és igazándiból csak arra voltam kíváncsi, hogy Bruce rá tud e pörögni a sztorira, illetve hogy The Rock lesérül e a hétvégi WrestleMania előtt.

Zlatan (Arnold Vosloo) az alakváltó nem kispályázik : elrabolva, majd felvéve az amerikai elnök alakját, Firefly (Ray Stevenson) segítségével kiiktatja majdnem a teljes G.I. Joe csapatot, kiszabadítja Han Solo-i rabságából Cobra parancsnokot (Luke Bracey), aki jó náci módjára kirakja a Fehér Házra a zászlóját, és finoman rányomul a világuralomra. A megmaradt harcosok, Roadblock (Dwayne Johnson – avagy The Rock, a regnáló WWE világbajnok pankrátor:)), Lady Jane (Adrianne Palicki) és Flint (D.J. Controna), kiegészülve Snake Eyes – al (Ray Park), Jinx-szel (Elodie Yung) és Storm Shadow – val (Byung-hun Lee), valamint minden Joe ösattyával, Colton tábornokkal (Bruce Willis) azonban ezt nem nézhetik tétlenül, és megpróbálják helyreállítani a rendet. Igyekezniük kell, mivel az ál-elnök összehívja a világ legfontosabb vezetőit, egy finom kis atomháborút kirobbantandó, aminek aztán London látja (rendkívül látványosan) a kárát.

G.I. Joe - Megtorlás - Adrianne Palicki

Az első furcsaság a filmmel kapcsolatban a rendező. Jon M. Chu eddig inkább táncos filmeket készített, bár, ha jobban belegondolunk, egy szépen megkoreografált akciójelent sokban hasonlít egy jó ritmusú tánchoz. Márpedig ilyen jellegű képsort bőségesen láthatunk a G.I. Joe második részében. Mert ugye egy mozi, amiben szerepel egy halom ninja is, lassú és unalmas nem lehet. Már persze akkor, ha egy túl sok gondolkodást nem igénylő, inkább a szemnek, mint az agynak készülő alkotást szeretnénk megnézni. A Megtorlás bőven ebbe a kategóriába sorolható : sokat nem kell agyalni azon, hogy milyen csavarok követik egymást, azon sem, hogy az egyes karakterek jelleme, sorsa hogyan alakul az idő előrehaladtával. Itt bizony elkezdődik az akció, és minimális megszakítással pörög is a közel két óra alatt. Használja a korai “B” akciómozik minden zsánerét, próbál poénkodni, ami azért időnként inkább kínos, mint szórakoztató. Azért, hogy ne csak a játékot kedvelők nézzék meg, belerakták Channing Tatum – ot, akinek azért annyira nem áll jól ez a katonáskodás, itt van ugye Rock, aki Amerikában óriási sztár (brutális nézettsége van a pankrációs közvetítéseknek), és persze Bruce Willis, aki azért megpróbálja némileg átélni a szerepét, de inkább csak annak örül a végén, hogy eleve úgy zárták le a sztorit, hogy az könnyen folytatható legyen (a hírek és az első bevételi adatok után már zöld utat kapott a harmadik rész), és várhatóan a következő epizódban nagyobb szerepe lesz. Most be kell érnünk azzal, hogy itt is elsütheti a mostanában szokásos “rohadtul öreg vagyok már, de azért még ha összekapom magam, tudok kemény lenni” figurát. (Mellékszál : írjon már valaki egy igazi tökös szerepet Bruce-nak, megérdemelné, még így is hülyére verné bármelyik, ma futó “akciósztárt”)

G.I. Joe - Megtorlás

A G.I. Joe nem egy okos film, de szerintem nem is kellene annak lennie. Olvastam pár kolléga fanyalgását, és arra gondoltam, mit vártak ettől a mozitól? De most komolyan… egy játékkatonákról készített valami lesz majd a legnagyobb filmtörténeti alkotás? Vagy van, aki egy Kovi rendezte pornófilmtől is komoly történetet és hatalmas erkölcsi mondanivalót vár? Ez nem az a kávéház. Amerikai, igazi patrióta akció, ahol csillagos sávos lobogó ott lesz minden harmadik képkockán, és természetesen pár jenki fogja megmenteni a világot a csúnya, rossz gonosztól. Ha ennek megfelelően ülünk be rá, akkor nagy csalódás nem érhet : a bunyók, a ninják, a lövöldözések szépen kidolgozottak, megállás nélkül rohannak is előre (talán ezen lehetett volna húzni egy kicsit, mármint egy picit időnként lassítani), lesz jócsaj, persze csakis ruhában, merthogy ezt még a műanyag katonákkal játszó kis srácok is megnézik, és megkapjuk azt, amit vártunk. Én legalábbis megkaptam, jól szórakoztam, még a popcorn sem ülte meg a gyomromat, kikapcsolt és ennyi. Komolyan többet kell várni egy G.I. Joe filmtől? Szerintem nem.

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2013)
Hossz:
110 perc
Rendező:
Jon M. Chu
Forgatókönyv:
Rhett Reese, Paul Wernick
Szereplők:
Dwayne Johnson, D.J. Cotrona, Channing Tatum
IMDB érték:
6.4

Parker

Parker - Jason Statham,Jennifer Lopez

Jason Statham szép lassan az egyik, ha nem a legkeresettebb akció sztárrá nőtte ki magát mára Hollywoodban. Az utóbbi időkben már nagy melléfogásai sem voltak, filmjei rendszerint megütöttek egy olyan mércét, amire még a legfanyalgóbbak sem mondhatták azt, hogy tragikus. A Parker az első a 2013-as évben, és talán az első, ami mostanában kilóg ebből a sorból.

Parker (Jason Statham) profi bűnöző, de van egy kevés Robin Hood-i beütése, legalábbis annyiban, hogy nem rabol szegényektől vagy elesettektől. Mentora, Hurley (Nick Nolte) rábeszéli egy melóra, ahol társaival, Melander-rel (Michael Chiklis), Carlson-nal (Wendell Pierce), Ross-al (Clifton Collins Jr.) és Hardwicke – el (Micah A. Hauptman) egy bankot pucolnak ki. Az akció sikeres volt, amikor azonban a banda tagjai egy nagyobb buliba akarják bevonni Parkert, nemet mond. Melanderék ezért úgy döntenek, nincs szükség fölösleges teherre, ezért kinyírják. Vagy legalábbis azt hiszik, hogy végeztek Vele. Amikor kiderül, hogy mégis él, elrabolják Hurley lányát Claire – t (Emma Booth), aki történetesen Parker nője is, valamint egy bérgyilkost is megbíznak, tegye el láb alól a férfit. Hogy bosszút álljon, Parker a banda után utazik Palm Beach-re, ahol megismerkedik Leslie Rogers – szel (Jennifer Lopez), aki egy nem túl sikeres ingatlanügynök. A nő anyagi gondokkal küzd, és amikor rájön, hogy Parker csak egy bizonyos lakás után érdeklődik, amit egy bizonyos Rodrigo bérel, gyanakodni kezd, és hamar Ő is belekeveredik egy igazán nagy ékszerrablási ügybe, ahol minden szereplő összefut.

Bevallom őszintén, nem ismerem Donald E. Westlake munkásságát, ez a film az Ő Parker könyveinek egy darabja, egészen pontosan a 19-ik, ami FlashFire címmel jelent meg. Jól beilleszkedik ez most a Jack Reacher és társai körébe, amikor is ezeket a regényeket veszik elő. Igaz, ebből a történetből készült már mozi. Taylor Hackford rendező sem ma kezdte a szakmát, pl. Neki köszönhetjük az Ördög ügyvédje című mozit is. Akciómozit is csinált már, 2000-ben a Túszharcot. Emlékeztek rá? Ha igen, azt hiszem, itt jön az első gyomros, amit megkap a néző. Egy alapvetően faék egyszerűségű sztori, amiben a jó szándékú, jóképű bűnözőt átverik a társai, aki aztán bosszút áll, és folyik a vér – ugye milyen egyszerű leírni a Parker történetét? Nos, mindez a filmkészítőknek már nem ment ilyen könnyedén. Sokszor belefutunk logikátlan részletekbe, és ami a legfontosabb : meg se próbál valami újat, frisset mutatni. Pedig Statham hozza azt, amit elvárnak Tőle : a csajoknak bejön az a korai Bruce Willis – re emlékeztető hamiskás mosoly (és J.Lo-nak még a segge is, az mondjuk egy vicces jelenet, és “apró” utalás Lopez hátsójára), a pasiknak meg a keménység, amivel ez a férfi fél kézzel aprítja az ellent, és még arra is van ideje, hogy ellenálljon a csábításnak és hűséges maradjon. Ok, időnként látható az arcán némi unalom, talán a forgatás közben rájött Ő is, ebből nem lesz igazán nagy siker. Lopez – t inkább idióta vígjátékokban láthattuk mostanság, és nem is vártam, hogy egy akciómoziban bizonyítsa be, hogy nem csak egyfilmes sztár (Selena eljátszása óta én még nem láttam olyan moziban, ahol igazán jó lenne), de sikerült elkapnia a kissé megtört, kétségbeesett Leslie karakterét, és meglepően hiteles alakítást nyújt. Ja, és persze még mindig elég dögös a csaj a blokkból.

Az akciójelenetekre persze sok panaszunk nem lehet, de azt hiszem, ma ez már alapfeltétel egy hollywoodi mozinál. A Parker egy jó lehetőség volt, viszont úgy érzem, a rendező rossz választás volt erre a feladatra : nem tudta kihozni azt, ami ebben benne volt, pedig kapott két, alapvetően jó színészt, akik ráadásul nem is teljesítettek rosszul. Statham rajongóinak mindenképpen ajánlom, a többiek meg majd legfeljebb szidnak egy kicsit.

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2013)
Hossz:
118 perc
Rendező:
Taylor Hackford
Forgatókönyv:
John J. McLaughlin, Donald E. Westlake
Szereplők:
Jason Statham, Jennifer Lopez, Michael Chiklis
IMDB érték:
6.2

Die Hard – Drágább, mint az életed

Die Hard - Drágább, mint az életed

John McClane. Van, akinek ezt a nevet be kell mutassam? Szinte kimondani is durva, de Bruce Willis 25 évvel ezelőtt bújt bele a véres atlétába, és cigivel a szájában, egy “Yippe-Kai-yay, motherfucker” felkiáltással aprítani kezdte az éppen aktuális ellent. Most itt az ötödik epizód, aminek nagy részét Budapesten forgatták. Nagyon akartam szeretni ezt a filmet, talán túlságosan is : a Die Hard tinédzserkorom egyik legmeghatározóbb akciófilmje volt.

John McClane (Bruce Willis) még a new york-i testületet szolgálja, mint zsaru. Rég eltűnt fiáról próbál infókat szerezni, amikor is kiderül, Jack (Jai Courtney) egy orosz börtönben ül, és finoman szólva sem túl jók a kilátásai. Természetesen az öreg azonnal repcsire ül, és meg sem áll Budapestig Moszkváig, ahol hamar aztán hamar rádöbben, hogy a kicsi fiú nem egészen az, aminek gondolta : egy titkos CIA akcióban vesz részt Jack, hogy kimentsék Komarovot (Sebastian Koch) és lányát, Irinát (Yulia Snigir), akik bizonyítékokkal bírnak a hatalomra törő Chagarin (Sergei Kolesnikov) ellen. Persze, ha John McClane valamibe belekezd, az sosem megy egyszerűen, és általában hullanak a rosszfiúk, törnek az autók, és még a táncos lábú gengszterek is, mint Alik (Radivoje Bukvic).

Amikor kiderült, hogy az ír John Moore rendezi a filmet, komoly félelmeim támadtak. Az eddigi filmjeire, talán csak a legelső Ellenséges területet leszámítva, mindre ugyanaz volt a jellemző : innen-onnan összeszedett sablonokból, de általában nem túl jól összevágott mozikat készített. Bíztam benne, hogy felnő a feladathoz, és ha belegondolunk, az utóbbi Die Hard film azért elég alacsonyra tette a mércét ahhoz, hogy attól jobbat készítsenek, és ne temessék el végleg az egyik kedvenc karakteremet. Nos, summázva, rögtön itt az elején : ez túl nagy falat volt Moore számára. Egyrészt már a forgatókönyv sem áll a helyzet magaslatán, de azért még ebből is egészen jó kis mozit ki lehetett volna hozni, de nagyon nem áll össze az egész. Indításként kapunk egy fél Budapestet romba döntő üldözéses jelenetet, Ganxsta Döglégy Zolee-val a kormánynál. Ez megadja az alaphangot – hosszú, unalmas és a Willis szájába adott “poénok” annyira erőltetettek, és ritmustalanok, hogy a néző kínjában már csak feszeng, és maximum annyit súg oda a partnerének, hogy fúúú, láttad, az ott az alsó rakpart! Ritmustalan, akárcsak az egész film, főképpen a dramaturgia. Olyan helyeken jönnek a “viccek”, amik nagy részben nem ülnek, pedig Willis mindent megpróbál, a “véres pólóban hamiskás mosoly” még mindig jól megy és jól áll Neki – de ezzel a rendezéssel Ő sem tud mit kezdeni. Ritmustalan az is, ahogyan az akciókat megszakítja pár érzelgős, apa-fiú újra egymásra találó beszélgetés : ebből elég lett volna jóval kevesebb is, vagy legalábbis máshogyan elhelyezve szerencsésebben hathatna. Az pozitívum, hogy nem akarták mindenáron “gyerekbaráttá” tenni a filmet, ezért jogos a 16-os karika, és Bruce is káromkodhat egy párat kedvére, bár láthatóan, a cigiről már leszokott. Na és persze lehetnek ilyen bőrrucis motoros csajok is, száguldozva az Aréna parkolójában :)

A good day to die hard

A látványra összességében nem lehet panasz, törnek az autók dögivel Budapest utcáin, lőnek magyar helikopterekből, Kamarás Iván kap egy baromi nagy maflást, bár a végkifejlet lassított jelenetei azért egy kicsit fájtak. Annak örültem, hogy az előző rész hihetetlen és ezáltal teljesen hiteltelen jelenetei kimaradtak, igaz, most meg azt is rámondhatná az, aki nagyon fanyalogni akar, hogy egy-két trükk olcsónak tűnik. Ami leginkább hiányzott az egész filmből, az a karakteres fő gonosz. Nem fogok spoilerezni, bár szerintem a nagy fordulatra a kicsit is rutinosabb rajongók hamar rá fognak jönni, de hol van már Hans Gruber, Stuart ezredes vagy Simon Gruber? A mai rosszfiúk súlytalanok, nem méltók egy John McClaine-hez. Állítólag még egy rész lesz, mielőtt végleg nyugdíjba vonul a kedvenc kopasz zsarum, nagyon, de nagyon szeretném, ha arra ismét összekapnák magukat a készítők, és valami olyannal búcsúznánk el Tőle, ami örökre emlékezetes marad. Már csak azért is, mert ez a rész inkább csak egy gyenge másolata az eddigi franchise – nak. Remélem, a következő epizódban azért nem fog harcolni már John lánya is. Moore, bár mindent megtett, azért még mindig nem ölte meg teljesen McClaine – t, és én szeretném hallani úgy igazándiból szívből jövően azt, hogy Yippe-Kai-yay, motherfucker!

IMDB infobox

Eredeti cím:
A Good Day to Die Hard (2013)
Hossz:
97 perc
Rendező:
John Moore
Forgatókönyv:
Skip Woods, Roderick Thorp
Szereplők:
Bruce Willis, Jai Courtney, Sebastian Koch
IMDB érték:
6.9

Boszorkányvadászok

Boszorkanyvadászok - Hansel and Gretel : Witch Hunters

Ahogy lementek a Hófehérke feldolgozások, viszonylagos sikerrel a mozikban, várható volt, hogy rövidesen a többi Grimm mese is sorra kerül majd. A Boszorkányvadászok a nálunk Jancsi és Juliska címmel megismert történetből építkezik, szóval, aki rosszul van az édességektől és a darabokra szakadó boszorkányoktól, az kerülje el ezt a mozit!

János, becsületes nevén Hansel (Jeremy Renner) és Júlia, vagyis Gretel (Gemma Arterton) gyerekként túljárt a gonosz boszorkány eszén, és megmenekültek a mézeskalács házikóból. Mára felnőve persze nem múlt el a kaland nyom nélkül. Egyrészt Hansel cukorbeteg lett (sicc!!!!), ezért folyamatosan inzulinnal kell lőnie magát, másrészt a páros, mivel megmagyarázatlan okokból immunis a vasorrúak varázslataira, felcsapott boszorkányvadásznak.  Legújabb melójukat egy Augsburg nevű kisvárosban kapják, ahol a helyi seriff éppen egy fiatal nőt, Mina-t (Pihla Viitala) készül kivégezni, miután azt boszorkánysággal vádolják meg. A tesók megakadályozzák mindezt, és közben kiderül, a faluból több kisgyerek is eltűnt, őket is meg kellene találni. Amikor kiderül, hogy a nagy hatalmú boszorkány, Muriel (Famke Janssen) is a képben van, valamit 12 gyerekről lenne szó, és bizony János és Júlia múltjáról is sötét foltok derülnek ki, elszabadul a pokol.

Tommy Wirkola norvég rendező készítette ezt a filmet, Neki köszönhetjük pl. a 2009-es náci zombikat is, ami egy alapvetően vicces horror-paródia volt. Érezhetően ezen az úton próbált elindulni a Boszorkányvadászokban is, és az alapötlet egészen jó, az ilyen fantasy feldolgozásoknak meg egyébként is nagy divatja van. Minden adott volt egy szórakoztató filmhez, és kövezzetek meg, de ezt sikerült is elérni. Ok, értem én a fanyalgókat, miszerint a sztori kicsit döcög, és a poénok sem mindig ülnek úgy, ahogy azt elvárnánk, de egyrészt a csajoknak ott van Renner, aki hozza a Tőle elvárt szintet, a pasiknak meg ott van a Milla Jovovicot megirigylő Arterton, és rohangál sokat a feszes kis bőrcuccában, nem is beszélve Janssenről. Számomra külön öröm volt, hogy nem próbáltak meg teljesen “gyerekbarát” filmet készíteni, kapunk itt szépen csonkolódó boszikat, és vért is bőségesen, ergo ez a mozi nem a fiatal tiniknek szól, legalábbis látványvilágilag. A történetet és a karakterek jellemét egy öt éves is könnyedén követné, de őszintén megvallva, én nem vártam többet ettől az alkotástól, éppen ezért nem is okozott csalódást. Szinte “olvasom” is a kritikus kollégák írásait : semmitmondó, nulla történet, kidolgozatlan karakterek, etc, etc. Részben igazuk is van, de azt, amit Wirkola vélhetően el akart érni, az nálam sikerült is : szórakoztat.

Lehet, hogy csak egy olyan pillanatban kapott el, amikor fogékony voltam egy ilyen agyatlan, néhány poénnal felvértezett fantasy akcióra, de a Boszorkányvadászok megtette a hatását : 90 percre kikapcsolt, és bár pár nappal a megnézése után túl sok részletet nem tudnék felidézni belőle, nem bántam meg, hogy bekerült ez is a sorba.

IMDB infobox

Eredeti cím:
Hansel & Gretel: Witch Hunters (2013)
Hossz:
88 perc
Rendező:
Tommy Wirkola
Forgatókönyv:
Tommy Wirkola
Szereplők:
Jeremy Renner, Gemma Arterton, Peter Stormare
IMDB érték:
6.5

Gengszterosztag – Gangster Squad

Gengszterosztag - Gangster Squad

Adott ugye egy durva szereposztás, ami tökéletes lehet arra, hogy elvidd a csajodat mozizni. Neki ott lesz Ryan Gosling, és a bágyadt kutyaszemei, vagy Josh Brolin, ha az idősebb pasikra bukik, Te meg megkapod Emma Stone – t vadító piros ruciban. Aztán a barátnőd lehet, hogy az első jelenet után rosszul lesz, amikor két autóval tépnek szét egy pasit. A Gengszterosztagban akciót kapunk bőven, az biztos.

1949-ben járunk, Amerika újra dübörög a háború után, amikor is Los Angeles-ben Mickey Cohen (Sean Penn), a volt bunyós és testőr uralja az alvilágot. A kezében van a rendőrség is, kit pénzzel, kit megfélemlítéssel tart a markában. Ezt unja meg Bill Parker rendőrfőnök (Nick Nolte), és felkéri O’Mara őrmestert (Josh Brolin), toborozzon egy osztagot, akikkel titokban, és nem is mindig a szabályzatnak megfelelően vegyék fel a harcot Cohen-nel. Rövidesen össze is áll a csapat, Harris nyomozó (Anthony Mackie), az elektronikák ismerője, Keeler (Giovanni Ribisi), a rutinos Kennard (Robert Patrick), Ramirez (Michael Peña) és a testületből lassan kiábránduló Wooters őrmester (Ryan Gosling) elkezdi felderíteni a főgengszter érdekeltségeit, és megkezdik a szisztematikus felszámolást. Mindezt persze Cohen sem nézi jó szemmel, és az eszközökben sem válogat, amikor vissza kell vágnia.

A filmet az a Ruben Fleischer rendezte, aki bár nagyon odarakta a Zombieland – ot, de sem előtte, sem azóta nem tett le igazán semmi érdemlegest az asztalra. Úgy tűnik, a Gengszterosztag komoly dilemma elé állította, miszerint poénkodó, vagy inkább komolyabb maffia-mozit készítsen, és a végeredményt látva, ezt a kérdést nem sikerült eldöntenie. Inkább minden bizonnyal megnézte a műfaj klasszikusait, majd azokból ollózgatott. A történet maga nem túl bonyolult, vagyis inkább kiszámítható. A karakterek sincsenek kidolgozva, pontosabban fogalmazva mindenki ugyanazt az egy sablont hozza, amit már az első jelenetben ráhúz a rendező. Nincs is ezzel komoly baj, igaz, sok problémára megoldást ad a casting, a sztárparádé tehetségből megoldja azt a kevés színészi feladatot, amit rájuk oszt Fleischer. A képi világot imádtam, annak ellenére, hogy néhol túlságosan plasztikus, túlságosan is kidolgozott, de azok az öltönyök, autók és fegyverek a történelem egy olyan korszakát hozzák vissza szinte tökéletesen, amiért egyébként is rajongok.

Gengszter osztag - Gangster Squad - Emma Stone, Ryan Gosling

Természetesen maffia film nem lehet meg érzelmek nélkül, ezért a Gosling – Stone páros kap pár közös jelenetet. Korunk egyik (szerintem) legtehetségesebb fiatal színésznője Grace Faraday szerepében kezdetben Cohen csaja, akinek persze Wooters simán elcsavarja a fejét. Kettejük játékának persze nincs akkora tere, mint az Őrült, dilis, szerelem – ben. Egészen más O’Mara és feleségének, Connie – nak (Mireille Enos) kapcsolata, aki igen érdekes változáson megy keresztül a film végére (gyakorlatilag Ő az egyetlen, akinek változik a jelleme). A kötelező romantikus szál ezzel ki is húzva. Igazándiból egyik színésznek sem kellett megszakadnia, ezért nincsenek is kiemelkedő alakítások, talán csak lefelé: Sean Penn nem hiszem, hogy büszke erre a filmre, nálam magasan Ő volt a leggyengébb, pedig imádom a játékát.

A film véres. Kapunk hentelést bőségesen, ami időnként kicsit idegennek is tűnik a stilizált képi világban, és visszazökkenti a nézőt a valóságba – ez a világ bizony nem csak a pompáról és a csillogásról szólt. A lassítások, és egyéb, manapság menő technikák nem igazán illenek bele az összképbe, legalábbis én időnként idegennek éreztem. Viszont ezek a jelenetek olyan ritmust adnak ki (véres akció, némi moralizálás, egy-két poén majd ismét akció, és ez ismétlődik a nagy leszámolásig), ami végül is eléri azt, hogy ne legyen unalmas a közel két órás vetítési idő ellenére sem úgy, hogy nem fogjuk apróra rágni a körmünket azt várva, hogy mi fog történni a következő jelenetben, és hogy várhatóan ki lesz a következő szereplő, aki nem éli meg a vége főcímet.

Azt hiszem, túlságosan is vártam ezt a filmet, és ezért van egy kicsit keserű szájíz bennem, ha rágondolok. Nem rossz film, csak többet szerettem volna kapni, mint egy, a maffiafilmek zsánereit és legnagyobb kliséit felmondó sztárparádét. A gengszterosztag nem hozott semmi frisset, de a ráfordított két órát azért megéri.

 

IMDB infobox

Eredeti cím:
Gangster Squad (2013)
Hossz:
113 perc
Rendező:
Ruben Fleischer
Forgatókönyv:
Will Beall, Paul Lieberman
Szereplők:
Sean Penn, Ryan Gosling, Emma Stone
IMDB érték:
7.1

A rajtaütés – The Raid

A rajtaütés - The Raid - Redemption

Kissé meglepődtem, amikor láttam, hogy hazai mozis forgalmazásba kerül most a Rajtaütés, lévén valamikor 2011 őszén jött róla először hír, majd tavaly tavasszal szinte mindenhol bemutatták, mára pedig több helyen már DVD-n is megjelent. Én is még valamikor 2012 év elején láttam, de nem bánom, hogy egy ilyen film is bekerült a nagy vászonra.

Rama (Iko Uwais) fiatal rendőrtiszt, egy indonéz SWAT egység tagja. Reggel elköszön várandós feleségétől, apjától a sokat mondó “haza fogom hozni” mondattal búcsúzik, és beleveti magát egy különösen veszélyes akcióba. Jaka örmester (Joe Taslim) és Wahyu hadnagy (Pierre Gruno) vezérlete mellett megrohamoznak egy jakartai, több emeletes házat, aminek legfelső szintjén székel a  hírhedt maffiavezér, Tama (Ray Sahetapy). A kezdeti lendületet azonban hamar megtöri az, hogy a bűnöző kamerával minden lépésüket követi, illetve hogy nagyjából végtelen mennyiségű katona áll rendelkezésére, hogy megakadályozza a sikeres ostromot. Rama hamarosan azon veszi észre magát, hogy igencsak megfogyatkozott körülötte a csapat, és lőszere sem nagyon maradt, csak a puszta keze, és persze mindaz, amit talál az épületben. Elkeseredett harc indul Tama elfogásáért, és az életben maradásért.

Külföldi kritikusok egyenesen az év akciófilmjének kiáltották ki a Rajtaütést. Tény, hogy a walesi származású rendező/forgatókönyvíró, Gareth Evans nem vitte túlzásba a sztorit : nem lesznek őrületes csavarok, thriller-elemek, csak végeláthatatlannak tűnő lövések, rúgások, ütések, a legkülönbözőbb kameraállásokból fényképezve. Az őshonos harművészet, a Silat persze nagy szerepet kap, és van is helye kiteljesedni : a 100 perces játékidő kb. 10-ik percében (stáblistával együtt!) elindul a hentelés, és meg sem állunk az utolsó percig. Kapunk mindenfelé repkedő és testrészeket szétszaggató golyókat éppúgy, mint gyorsan törő emberi csontokat. Evans ügyesen használja a nagy ázsiai elődök teljes fegyvertárát, ezért a rajtaütés egy igencsak tisztességesen összerakott akciófilm, de semmi több. A hangsúly azonban az ázsiai elődön van. Aki a közelmúlt amerikai akciófilmjein nőtt fel, annak ez a mozi akár még túlságosan sok is lehet – a hardcore rajongók azonban nyugodtan csettinthetnek egyet a vetítés végén. Ha kukacoskodni szeretnék, akkor annyit lehetne elmondani, hogy bár ügyesen felmondja a leckét, de nem ad semmi pluszt, semmi olyat, amit még nem láttunk volna, és a film közepén úgy tűnik, mintha néha saját magát ismételgetné – de akkora a tempója, hogy ezen nem igazán van ideje agyalni a nézőnek.

A rajtaütés nem akar más lenni, mint ami : egy ázsiai gyökerekből építkező akciófilm, annak minden erényével, amit viszont inkább csak a műfaj rajongói és ismerői fognak értékelni. Mindenesetre köszönet a forgalmazónak, hogy megnézhetjük itthon is!

IMDB infobox

Eredeti cím:
Serbuan maut (2011)
Hossz:
101 perc
Rendező:
Gareth Evans
Forgatókönyv:
Gareth Evans
Szereplők:
Iko Uwais, Ananda George, Ray Sahetapy
IMDB érték:
7.6

Erőnek erejével – The Last Stand

Erőnek erejével - The Last Stand - Arnold Schwarzenegger

Az öregedőben lévő akciósztárok nagy visszatérésének idejét éljük, és most már nem csak Stallone aktív igazán. Miután már nem kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger újra a kamerák elé állt, és most már nem csak egy rövidebb szerep erejéig : az erőnek erejével az osztrák testépítő legenda visszatérő filmje, és bár elfogult vagyok, de azt kell mondjam : akinek ez nem tetszik, az ne járjon moziba :)

Az FBI egy különösen veszélyes drogbáró, bizonyos Gabriel Cortez (Eduardo Noriega) biztonságos helyre szállításán dolgozik. “Természetesen” a titkos akció terve nem maradt annyira a cég emberei között, a férfi elszabadul, magával viszi túszként Richards ügynököt (Génesis Rodríguez), és egy csodaszép, tuning Corvette C6 ZR1 – el megindul a mexikói határ felé. Banniester ügynök (Forest Whitaker) mindent megpróbál, hogy megállítsa, de sem az útzár, sem a SWAT kommandó nem jár sikerrel. Az utolsó lehetőség egy poros kisváros, Sommerton rendfenntartója, Owens sheriff (Arnold Schwarzenegger), aki Los Angelesben volt valamikor zsaru, de ma már nyugdíjas éveit tölti a határ mentén. Mivel túl sok segítsége nincs, és a kapitányság legénysége is tapasztalatlan emberekből áll, ráadásul hamar szembesül Owens azzal, hogy egy egész hadsereggel áll szemben, segítségül hívja a kissé zavart elméjű Dinkum – ot (Johnny Knoxville), akinek legnagyobb előnye a hatalmas fegyverarzenálja.

A film nemcsak Arnie visszatérése, hanem a koreai rendező, Kim Ji-woon első hollywoodi munkája is. A történet faék egyszerűségű, de nem is az ilyen műfajú moziknál várja azt a néző, hogy iszonyatos dramaturgiai érzékkel összerakott párbeszédeket és óriási csavarokat kapjon. Ha azt mondtuk Tarantinora, hogy a Django tisztelgés a western műfaja előtt, akkor ezt nyugodtan elmondhatjuk az Erőnek erejével – re is. A rendező nagyszerűen használja fel a klasszikus vadnyugati filmek zsánereit, persze áthelyezve a mai korba, de szinte érezzük a poros utcán végigsüvítő forró szelet az arcunkon, és a kezünk önkéntelenül is a csípőnknél babrál, a pisztolyt keresve. A film ritmusa is a klasszikusokat idézi, egy picit lassabban kezd, aztán úgy felpörög, hogy szinte észre sem vesszük, és már vége is. Mindezek mellett visszatekintés és kikacsintás arra a korszakra, amiben főhősünk igazán híres lett : ez bizony a 80-as, 90-es évek akciófilmjei, amiken sok kortársammal együtt én is felnőttem, még a hangalámondásos VHS időkben. Lesz itt hentelés bőven, előkerül egy bazi nagy gépágyú is, ami szerintem mára Schwarzenegger védjegye, de kapunk látványos autós üldözéseket is.

Erőnek erejével - The Last Stand

Mindezeket úgy adja elő a film, hogy egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy egy nagypapa korú főhős írtja az ellent. Arnie kellő öniróniával áll hozzá a szerephez, bár tőle nagy színészi játékot nem kell és nem is szabad elvárni : pontosan azt hozza, mint a korai akciófilmjeiben, csak lényegesen idősebben. Megvannak azok az egy-két szavas beszólások is, amik mára klasszikusok lettek pl. a Commando című örökbecsűből. Megvoltak megint azok a pillanatok, amikor vinnyogva felröhög az ember, és csapkodja a térdét, hogy peeeersze, anyáád, de őszintén : kell ettől több?

Nekem biztosan nem. Én eddig is imádtam az osztrák bodybuilder akciófilmjeit, és ha ilyeneket készít még, akkor továbbra is rajongó maradok. Persze azoknak a fiataloknak, akik még hírből sem hallottak a Commando-ról és társairól, lehet, hogy gagyi lesz, azoknak meg, akik Fellinin nőttek fel túl erőszakos és sekélyes, de ez nem is nekik készült. Fogjuk fel úgy ezt a filmet, mint egy köszönetet a rajongóknak, akik kivárták, hogy Arnie egy kicsit had játszon politikusosat, és most visszatér ahhoz, amihez leginkább ért. Kétszer néztem meg rövid idő alatt, de biztos vagyok benne, hogyha megjelenik majd DVD-n, ott lesz a polcomon, és sűrűn elő fogom venni. Végül is a kamaszkorom legszebbjeit kaptam vissza 2013-as köntösben az Erőnek erejével – ben. Köszönöm, Arnie, és remélem, több ilyen jön még majd a közeljövőben. Én biztosan ott leszek a nézőtéren, ezt megígérhetem!

 

IMDB infobox

Eredeti cím:
The Last Stand (2013)
Hossz:
107 perc
Rendező:
Jee-woon Kim
Forgatókönyv:
Andrew Knauer, Jeffrey Nachmanoff
Szereplők:
Arnold Schwarzenegger, Forest Whitaker, Johnny Knoxville
IMDB érték:
7.2