web analytics
Itt jársz : Filmkocka - mozgóképes szubjektív > Channing Tatum
 

Az összes post Channing Tatum tag-gel

G.I. Joe – Megtorlás

lippije ::: 2013. április 3. szerda * kritika [1 hozzászólás]
G.I. Joe - Megtorlás

Minden bizonnyal én már bazi öregnek számítok, mert hogy sosem volt G.I. Joe játékom. Harci jeleneteket én maximum a kis talpas fröccsöntött katonákkal, vagy a Playmobil Soldierekkel toltam. Az előző filmet láttam, végül is az egy nézhető akciófilm volt, ezért gyakorlatilag semmiféle elvárást nem támasztottam a második rész előtt, és igazándiból csak arra voltam kíváncsi, hogy Bruce rá tud e pörögni a sztorira, illetve hogy The Rock lesérül e a hétvégi WrestleMania előtt.

Zlatan (Arnold Vosloo) az alakváltó nem kispályázik : elrabolva, majd felvéve az amerikai elnök alakját, Firefly (Ray Stevenson) segítségével kiiktatja majdnem a teljes G.I. Joe csapatot, kiszabadítja Han Solo-i rabságából Cobra parancsnokot (Luke Bracey), aki jó náci módjára kirakja a Fehér Házra a zászlóját, és finoman rányomul a világuralomra. A megmaradt harcosok, Roadblock (Dwayne Johnson – avagy The Rock, a regnáló WWE világbajnok pankrátor:)), Lady Jane (Adrianne Palicki) és Flint (D.J. Controna), kiegészülve Snake Eyes – al (Ray Park), Jinx-szel (Elodie Yung) és Storm Shadow – val (Byung-hun Lee), valamint minden Joe ösattyával, Colton tábornokkal (Bruce Willis) azonban ezt nem nézhetik tétlenül, és megpróbálják helyreállítani a rendet. Igyekezniük kell, mivel az ál-elnök összehívja a világ legfontosabb vezetőit, egy finom kis atomháborút kirobbantandó, aminek aztán London látja (rendkívül látványosan) a kárát.

G.I. Joe - Megtorlás - Adrianne Palicki

Az első furcsaság a filmmel kapcsolatban a rendező. Jon M. Chu eddig inkább táncos filmeket készített, bár, ha jobban belegondolunk, egy szépen megkoreografált akciójelent sokban hasonlít egy jó ritmusú tánchoz. Márpedig ilyen jellegű képsort bőségesen láthatunk a G.I. Joe második részében. Mert ugye egy mozi, amiben szerepel egy halom ninja is, lassú és unalmas nem lehet. Már persze akkor, ha egy túl sok gondolkodást nem igénylő, inkább a szemnek, mint az agynak készülő alkotást szeretnénk megnézni. A Megtorlás bőven ebbe a kategóriába sorolható : sokat nem kell agyalni azon, hogy milyen csavarok követik egymást, azon sem, hogy az egyes karakterek jelleme, sorsa hogyan alakul az idő előrehaladtával. Itt bizony elkezdődik az akció, és minimális megszakítással pörög is a közel két óra alatt. Használja a korai “B” akciómozik minden zsánerét, próbál poénkodni, ami azért időnként inkább kínos, mint szórakoztató. Azért, hogy ne csak a játékot kedvelők nézzék meg, belerakták Channing Tatum – ot, akinek azért annyira nem áll jól ez a katonáskodás, itt van ugye Rock, aki Amerikában óriási sztár (brutális nézettsége van a pankrációs közvetítéseknek), és persze Bruce Willis, aki azért megpróbálja némileg átélni a szerepét, de inkább csak annak örül a végén, hogy eleve úgy zárták le a sztorit, hogy az könnyen folytatható legyen (a hírek és az első bevételi adatok után már zöld utat kapott a harmadik rész), és várhatóan a következő epizódban nagyobb szerepe lesz. Most be kell érnünk azzal, hogy itt is elsütheti a mostanában szokásos “rohadtul öreg vagyok már, de azért még ha összekapom magam, tudok kemény lenni” figurát. (Mellékszál : írjon már valaki egy igazi tökös szerepet Bruce-nak, megérdemelné, még így is hülyére verné bármelyik, ma futó “akciósztárt”)

G.I. Joe - Megtorlás

A G.I. Joe nem egy okos film, de szerintem nem is kellene annak lennie. Olvastam pár kolléga fanyalgását, és arra gondoltam, mit vártak ettől a mozitól? De most komolyan… egy játékkatonákról készített valami lesz majd a legnagyobb filmtörténeti alkotás? Vagy van, aki egy Kovi rendezte pornófilmtől is komoly történetet és hatalmas erkölcsi mondanivalót vár? Ez nem az a kávéház. Amerikai, igazi patrióta akció, ahol csillagos sávos lobogó ott lesz minden harmadik képkockán, és természetesen pár jenki fogja megmenteni a világot a csúnya, rossz gonosztól. Ha ennek megfelelően ülünk be rá, akkor nagy csalódás nem érhet : a bunyók, a ninják, a lövöldözések szépen kidolgozottak, megállás nélkül rohannak is előre (talán ezen lehetett volna húzni egy kicsit, mármint egy picit időnként lassítani), lesz jócsaj, persze csakis ruhában, merthogy ezt még a műanyag katonákkal játszó kis srácok is megnézik, és megkapjuk azt, amit vártunk. Én legalábbis megkaptam, jól szórakoztam, még a popcorn sem ülte meg a gyomromat, kikapcsolt és ennyi. Komolyan többet kell várni egy G.I. Joe filmtől? Szerintem nem.

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2013)
Hossz:
110 perc
Rendező:
Jon M. Chu
Forgatókönyv:
Rhett Reese, Paul Wernick
Szereplők:
Dwayne Johnson, D.J. Cotrona, Channing Tatum
IMDB érték:
6.4

Tagek: , , , , ,

Magic Mike

lippije ::: 2012. augusztus 17. péntek * kritika [még csönd]
Magic Mike - Channing Tatum

Steven Soderbergh korai, független filmjei mind nagyot szóltak – nem is volt kérdés, Hollywood megpróbálja beszippantani, és rávenni pár igazi kasszasiker elkészítésére – ez közzel-hellyel sikerült is, elég csak az Ocean trilógiára gondolni. Idén bemutatott filmje, a Magic Mike is inkább a könnyebb műfajt hozza, de nem a megszokott amerikai nyál minőségben.

Mike (Channing Tatum) 30 éves átlag amerikai, aki álma – egy egyedi bútorokat készítő vállalkozás beindítása – érdekében dolgozik és próbál annyi pénzt összeszedni, hogy egy kedvező feltételű bankkölcsönnel kiegészítve nekiláthasson a székek, asztalok szerelésének. Legalábbis nappal. Mike ugyanis éjszakánként az Xsuisite Club – ban lép fel, mint stripper. Főnöke, és a hely tulajdonosa, Dallas (Matthew McConaughey) azzal hitegeti, hogy nagyobb részesedést kaphat a helyből, de még így is kevés a pénz. Tetőfedő munka közben Mike összefut a fiatal Adam-mel (Alex Pettyfer), akiben meglátja a lehetőséget, és beviszi a klubba – ahol rögtön az első este bedobják a mély vízbe. Sikere láttán Dallas szerződteti a srácot, akit elkap a gépszíj. Hiába ígéri meg Mike Adam nővérének, Brooke – nak (Cody Horn), hogy vigyáz rá, a fiú egyre inkább belemerül a stripper srácok csillogó, de kőkemény életébe : jönnek a bulik, a nők és a drogok. Mike viszont egyre rosszabbul érzi magát ebben a világban.

Soderbergh elmerül ugyan a férfi stripperek világában, de nem nyakig. Persze kapunk egy rakat táncjelenetet (Tatum nagyon komoly koreográfiákat tanult be), kigyúrt pasikat (Tatum nem csak koreókat tanult, alaposan rendbe rakta magát, akárcsak McConaughey), sikítozó nőket, tangába gyűrt ötdollárosokat. Ízelítőt kapunk a csapat munkájából, a bulikból, a drogokról, de mégsem ez a fő csapásiránya a filmnek. Mike karaktere az abszolút kiemelt – Őt ismerjük meg, a többiek inkább csak kiegészítő kellékek. A rendező pedig tökéletesen felmérte, mi az, ami Tatum-nak jól áll : a csendes, kicsit visszahúzódó, jószívű nagydarab srác, aki senkinek nem akar ártani, csak az álmait szeretné megvalósítani. Ebben a szerepben nagyon jó, bonyolultabb jellemmel talán még nem is tudna igazán jól megküzdeni. A további szerepekre inkább sorozatokból ismert színészeket szerződtettek, feltűnik a vetkőző fiúk között Adam Rodriguez, akit a CSI: Miamiban láthattunk, Matt Bomer a True Calling vagy a Chuck epizódjaiban játszott, Joe Manganiello pedig a True Blood-ból vagy a Tuti gimiből lehet ismerős. McConaughey általában jó az ilyen genyó szerepekben, most sem okoz csalódást, Pettyfer pedig Hollywood egyik új szívtiprója lehet – bár sok színészi játékot nem láthatunk tőle ebben a filmben.

Kicsit csapongó, mintha néha kezdett volna túl komolyba fordulni  a rendező, de a producerek rászóltak, hogy ácsi, ez nem az a kávéház. Bár sokan azt állítják, ez a film csak nőknek szól, azért ezzel vitatkoznék egy kicsit. Azon férfitársaim, akik el tudnak vonatkoztatni a tangában vonagló pasik látványától, egy szórakoztató, néhol kellően fanyar humorral átitatott mozit láthatnak, amiben Tatum megcsillantja azt, hogy miért is kap mostanság több szerepet – és Soderbergh ismét bizonyítja, hogy hogy bízzanak is rá bármilyen témát, abból a lehető legjobbat ki tudja hozni.

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2012)
Hossz:
110 perc
Rendező:
Steven Soderbergh
Forgatókönyv:
Reid Carolin
Szereplők:
Channing Tatum, Alex Pettyfer, Olivia Munn
IMDB érték:
6.1

Tagek: , , , , , , , ,

21 Jump Street – A kopasz osztag

lippije ::: 2012. április 21. szombat * kritika [még csönd]
21 Jump Street - Kopasz osztag - Jonah Hill, Channing Tatum

Az megvan, amikor Johnny Depp a 80-as évek végének divatjában, mint beépített zsaru nyomozgatott mindenféle iskolákban? Nem sok emlékem van a sorozatról, de ez a kép megmaradt. a 21 Jump Street 5 évadot élt meg, egész sikeres volt – most elővették az alapsztorit, és egész estés mozifilm készült belőle.

Morton Schmidt (Jonah Hill) és Greg Jenko (Channing Tatum) egy középsuliba járnak, de pont ellentétei egymásnak. Morton egy a suli lúzerei közül, aki bár jól tanul, de bénán néz ki, Eminemnek öltözve próbál menőnek tűnni, Greg viszont a focicsapat tagja, hosszú hajú és amolyan király csávó. Az érettségi után mindketten a rendőrtiszti iskolába jelentkeznek, ahol ismét osztálytársak lesznek – viszont itt már segítik egymást, így sikeres vizsgát tesznek, és már alig várják, hogy az utcán tehessenek rendet. Nos, ez első körben kicsit nehezen megy, lévén parkőrségre osztják be a párost, amikor viszont elrontanak egy letartóztatást, áthelyezik őket a 21 Jump Street – re, Dickinson kapitány (Ice Cube) irányítása alá, ahol egy különleges csoport tagjaként azt a feladatot kapják, hogy mint diákok, épüljenek be a régi középsulijukba, mert a környéken egy újfajta, veszélyes szintetikus drog kezd elterjedni, ami már egy fiatal halálát okozta. A fedősztori szerint testvérek. A világ azonban változott egy keveset, mióta ők kikerültek az iskolapadból.

Ebben a témában ugye láttunk már mozifilmet is, elég csak Drew Barrymore – ra és a Bambanőre gondolni – a 21 Jump Street azonban egészen más. Merész húzás lett volna visszatenni a srácokat a 80-as évekbe (bár én szívesen megnéztem volna), ezért aktualizálták a történetet, de mégis, az egésznek megmaradt az a jó kis nyálas “Eighties” hangulata. A poénok, a viselkedésminták mind onnan vannak – a karakterek, a zenék viszont 2012 – ből. A sztori nincs túlbonyolítva, bőven belefért volna a sorozat egy epizódjába is, de itt több idő van a karakterek megismerésére, és persze az elmaradhatatlan romantikus szálak kifejtésére is. Mondhatnánk azt is, hogy egy teljesen sablonos, bevált elemekből építkező film. Ahhoz, hogy ezek ellenére a 21 Jump Street egy egészen kellemes mozi legyen, kell a két főszereplő. Jonah Hill bődületeset fogyott, de még így is tökéletes a kissé esetlen, bátortalan srác szerepében, Tatum jobban kilóg már a sulis körből, de egész jól formálja meg a “menő srác, akinek azért vannak rejtett értékei” figuráját. Működik köztük a játék, ülnek a poénok is, és a két korszak keveredése is ügyesen van megoldva – az LMFAO persze nem hiányozhat.Visszatér egy, a 90-es években népszerű műfaj, a zsarufilm, és egy jó kis rendőrpáros. Végre. Nekem már hiányzott egy jó kis Tango és Cash, vagy Riggs és Murtaugh, még akkor is, ha a Morton és Greg inkább a Die Hard 3 – at tekintik etalonnak. Üldözések, lövöldözések, fel nem robbanó tartálykocsik, minden, ami csak kell.

Nem is maga a film, vagy a történet, hanem a hangulat az, ami igazán bejött. Persze azok a fiatalok, akik nem élték meg a nagyszerű 80-as évek végét, vagy nem látták a sorozatot, mindebből nem sokat fognak észrevenni, de szerintem számukra is szórakoztató lehet a 21 Jump Street. Vígjáték, akcióelemekkel, két jó arc színésszel, király zenékkel – tökéletes kikapcsolódás. Ja igen, és ha kellően figyelmes vagy, megtalálod a filmben Depp – et is, bár nem lesz egyszerű, a cameoja nagyon rendben van :)

IMDB infobox

Eredeti cím:
21 Jump Street (2012)
Hossz:
109 perc
Rendező:
Phil Lord, Chris Miller
Forgatókönyv:
Michael Bacall, Michael Bacall
Szereplők:
Jonah Hill, Channing Tatum, Ice Cube
IMDB érték:
7.2

Tagek: , , , , , ,

Fogadom – The Vow

lippije ::: 2012. február 22. szerda * kritika [1 hozzászólás]
Fogadom - The Vow - Rachel McAdams - Channing Tatum

Minden valamire való Valentin napra illik csinálni egy romkomot, vagy legalábbis egy romantikus drámát. Idén sem maradtunk ilyen film nélkül, viszont a Fogadom egy kellemes meglepetése lett ennek a sokak által várt sorozatnak.

Paige (Rachel McAdams) és Leo (Channing Tatum) fiatal házaspár, életük úgy tűnik, boldogsággal teli. A férfi egy kis hangstúdiót vezet, a nő pedig szobrászkodik, éppen első, komolyabb megrendelésén dolgozik. Minden rendben velük egészen addig, amíg egy mozi után hazafelé egy baleset miatt Paige ki nem fejeli a szélvédőt. A kórházban magához térve kiderül, hogy a diagnózis rövidtávú amnézia, vagyis a közeli eseményekre nem emlékszik, gyakorlatilag nem ismeri fel a férjét, az utolsó emléke szerint még jómódó szüleivel (Jessica Lange es Sam Neil) él, és a vőlegényét Jeremynek (Scott Speedman) hívják. A férfi persze mindenáron szeretné visszakapni a feleségét, annak szülei a lányukat, de leginkább Paige az, aki össze van zavarodva, és nem tud mit kezdeni az új életével. Gyötrelmes időszak kezdődik, amiben minden szereplő sérülhet.

Lehetett volna ebből egy 50 első randi szintű komédia is, de legnagyobb örömünkre inkább drámai a film, mint vicces. Bár a film elején kiderül, hogy megtörtént esetek alapján készült a film, mégis dicsérhető az ügyes forgatókönyv, végig ügyel arra, hogy sehol ne forduljon ordenáré nyáladzásba a történet, a párbeszédek jól felépítettek, és kisebb kompromisszumokkal könnyen beleélheti magát a néző a két főszereplő életébe. Mik ezek a kompromisszumok? Talán a színészi játék. McAdams és Tatum is kellően tehetséges, mégis, mintha nem sikerült volna a teljes azonosulás a karakterekkel – néhol kicsit mesterkéltnek tűnt nekem mindkét sztár fellépése. Főképp Paige személyisége, illetve annak változása hordozott magában többet, ahogy a felszabadult művészlélekből visszavált elkényeztetett gazdag kislányba, majd onnan elindul újra. Leo karaktere halálosan egyszerű : szerelemes, mint a nagyágyú, egy szép pasi, nagy testtel és nagy lélekkel. A csajok imádni fogják. Félreértés ne essék, egyikőjük sem rossz, csak szerintem ebben a filmben több potenciál volt.

Persze, ha ezektől eltekintünk, komoly gondolatokat indíthat meg az emberben, főleg, ha párkapcsolatban él – az biztos, hogy én sem tudnék első körben mit tenni a helyzettel. Nem mondom, hogy egy Love Actually szintű romantikus-klasszikus lesz belőle, de szerethető film a Fogadom.

Tagek: , , , , ,