web analytics
 

Az összes post életrajz tag-gel

Hitchcock

Hitchcock - Helen Mirren,Anthony Hopkins

Nem hinném, hogy van olyan, a filmekkel akár csak kicsit is kapcsolatban lévő ember, akinek nem mondana valamit Alfred Hitchcock neve, és legalább egyszer ne hallott-látott volna valami kis részletet abból a híres, zuhanyzós jelenetből. Az angol rendező életéről, vagyis inkább annak egy kis szeletéről készített Sacha Gervasi egy mozit, amiből sok mindent megtudhatunk, de hogy megtudjuk e azt, milyen is volt valójában Hitchcock, az erősen kérdéses.

1960-ban járunk, Hitchcock (Anthony Hopkins) túl van már jópár nagy sikeren, de most éppen afféle alkotói válságban van. Legutolsó filmje, a az Észak-északnyugat jó fogadtatást kapott, de most valami mást, valami egészen sokkolót szeretne rendezni. Nehéz ilyen történetet találnia, ezért is kapja fel hirtelen a Psycho – t, amit brutalitása miatt szinte minden stúdió és rendező visszadobott már. Mondhatni, rögeszméjévé vált, hogy elkészíthesse a filmet, de mivel senki nem hajlandó megfinanszírozni, megbeszéli feleségével Alma-val (Helen Mirren), hogy tegyenek jelzálogot a házukra, és oldják meg családi költségvetésből. Megkezdődnek a szereplőválogatások, Janet Leigh (Scarlett Johansson), mint női főszereplő megtestesíti Alfred amerikai filmjeinek szőkéjét, akikhez különös, mondhatni beteges hozzáállással élt a rendező, vagy büntette őket, mint korábbi sztárját, Vera Miles-t (Jessica Biel). Ráadásul nem csak a stúdió nyomása és a cenzúra állandó kekeckedése nehezítette a munkáját, a forgatás közben Alma egy finom kis flörtbe is belekezd egy közepesen tehetséges íróval, Cook – kal (Danny Huston).

Biopic. Mostanában népszerű műfaj, amikor is nem egy teljes életrajzot mutat be a film, inkább kiragad egy részt abból, és azon keresztül mutatja be a főszereplő életét. A Hitchcock is ezt követi, gyakorlatilag végignézhetjük a Psycho születését, annak minden nehézségével. Ezzel nem is lenne gond, ha Gervasi nem próbált volna belevinni olyan szálakat, amik nem egészen fedik a valóságot, vagy éppenséggel köszönőviszonyban sincsenek azzal. Tény : az angol rendezőzseni egészen furcsán állt női szereplőihez : minden bizonnyal volt benne egy jó adag frusztráltság, másképpen nehezen lenne hihető, hogy miért is végződött időnként egészen brutálisan egy-egy karakter élete a filmjeiben. A bemutatott, kvázi féltékenységből indult Alma – Cook viszony viszont sosem történt meg, bár nem lóg ki túlságosan ebből a moziból. Furcsállottam, hogy egyetlen szó nem esett arról, hogy Hitchcock – éknak a Psycho idején volt egy felnőtt lányuk is, aki egyébként játszott is az említett alkotásban. Az pedig, hogy a Psycho egyik kulcs jelenetét, amikor Bates leszúrja a nyomozót Alma rendezte volna, szintén erős ferdítés, bár Alfred ténylegesen nem volt ott a forgatáson betegsége miatt, folyamatos telefonkapcsolatban a rendezőasszisztenssel készült el az ominózus képsor. Persze értem én, bele kell vinni mindenféle plusz dolgokat, elvégre a néző pontosan tudja, hogy a film el fog készülni, és siker is lesz, ráadásul a házassága sem romlik meg Hitchcockéknak, de azért ennyi díszítő elem már egy kicsit sok lehet.

Sir Hopkins. A maszkot felvéve teljesen átváltozik, szinte érezzük a rendezőzseni jelenlétét. Igaz, Gervasi itt is belecsavar még egy kicsit, mintha Alfred egy picit zakkant is lenne, időnként képzelt mentorával, a sorozatgyilkos Ed Gain-nel beszélget. Mirren egyrészt fantasztikusan jó karban van a mai napig, másrészt jól hozza a kissé féltékeny, de minden nehézség ellenére a férje mellett mindenben kitartó nő szerepét, kár, hogy Alma a valóságban nem teljesen ilyen volt, de ez már részletkérdés. Johansson azt hozza, amire a szerepe predesztinálja : a szőke jó mellű biodíszlet, aki azért a sikoltozásával egy életre elültette az emberekben a zuhanyfülkéktől való félelmet. Nem ez lesz élete filmje.

Végeredményben egy szórakoztató alkotás lett a Hitchcock, csak a névadóhoz mérten igencsak felszínes. Felszínes, mert nem dolgozza ki a helyzeteket, és az igazi problémákat (pl. a Psycho finanszírozásával kapcsolatos gondokat), időnként ferdít, és még azokat a ferdítéseket sem formálja olyanná, hogy azok ne szúrjanak szemet egy rajongónak. Furcsa azt mondani, hogy a mester elkötelezett hívei csak fenntartásokkal nézzék meg ezt a filmet, de ha másért nem is, Hopkins és Mirren játéka miatt érdemes.

 

IMDB infobox

Eredeti cím:
(2012)
Hossz:
98 perc
Rendező:
Sacha Gervasi
Forgatókönyv:
John J. McLaughlin, Stephen Rebello
Szereplők:
Anthony Hopkins, Helen Mirren, Scarlett Johansson
IMDB érték:
7.0

Jodie Foster

Jodie Foster. 1994-ben láttam egy filmet, a Bárányok hallgatnak címmel. A főszerepet egy riadt tekintető nő játszotta, hihetetlenül megfogott, és elkezdtem komolyabban figyelni a filmjeire. Jöttek sorban az új mozik, a Más, mint a többiek, Sommersby, Maverick, Nell a remetelány, én pedig rajongó lettem. A Kapcsolat már csak “hab volt a tortán”. Bármit is játszik ez a nő, legyen az dráma, trhiller, vígjáték, sci-fi, tökéletes benne.

1962 november 19-ém született Los Angelesben, már három évesen reklámfilmekben szerepelt. Lecsapott rá a Disney, sorozatban készítette a gyermekfilmeket. Mari Scorsese 1976-ban kiszúrta a Taxisofőr című mozijába, a kiskorú prosti szerepére. Robert De Niro mellett sem tünt el a vászonról, erő és határozottság jellemezte a játékát. A szakma hatalmas jövőt jósolt a fiatal szinésznőnek, de egy tragédia majdnem kerékbetörte ezt. 1981-ben, egy bizonyos John Hinckley rálőtt Ronald Reagan amerikai elnökre, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a Jodie iránt érzett szerelmére. Ekkor Ms. Foster úgy gondolta, befejezi a filmezést, és beiratkozott a híres Yale egyetemre, ahol magna cum laude végzett angol irodalom szakon. Az egyetem után visszatért a mozivászonra. 1988-ban leforgatta a Vádlottak című filmet, ami meghozta számára az első Oscar díjat. A mai napig egy roppant erős dráma, bármikor aktuális témával. 91-ben jött a Bárányok hallgatnak, és az FBI ügynök eljátszása után megkapta a második arany szobrocskát. Ezután sorba jöttek a filmek, szinte mind kasszasiker lett. Voltak köztük könnyedebbek, mint pl Mel Gibson – nal a Maverick, drámai, mint a Más, mint a többiek vagy a Nell, majd 1997-ben érkezett a Kapcsolat, ami megint jó fogadtatást kapott. Szerettük a Pánikszobát, ahol pl. Kristen Stewart, vagyis Bellavámpír is feltűnt, vagy a Légcsavart, a Belső emberben bár mellékszereplő volt, de egy nagyon jól sikerült mozi lett az is, és 2011-ben itt volt az Öldöklés istene, egy zseniális kamaradarab.

Jodie Foster egyre kevesebb filmet vállal el, közben megalapította saját produkciós cégét, az Egg Pictures-t. Rendezett is pár filmet, 2013-ra is várható tőle egy mozi. Neve összefonódott az intelligenciával (pletykálták, hogy tagja a Mensa International-nak is, de ezt tagadta), egy “balhémentes” szinésznő, aki nagyon ritkán enged betekintést a magánéletében. Felvállalta leszbikusságát, ennek ellenére két fiát maga hordta ki, bár az apák kilétét jótékony homály fedi.

Számomra Ő a megtestesült szinésznő. Bármiben is láttam, mindig hiteles volt, még ha a film kicsit gyengébbre is sikeredett.

A dedikált fotó pedig nem egy netről mentett kép. Itt vár bekeretezésre, hogy felkerüljön a falamra, Tom Hanks aláírása mellé.

 

Emma Stone

Emma Stone

Még valamikor 2009-ben láttam a Zombieland című filmet, amiben szerepelt egy barnás-vörös kiscsaj, aki igencsak meggyőzően hozta a kőkemény, kissé genyó főhősnő szerepét. Mivel nem vagyok nagy rajongója az agyatlan tini vígjátékoknak, nekem ez volt az első találkozásom Emma Stone – nal.

Emily Jean Stone 1988 november 6-án született az amerikai Scottsdale – ben.  Édesapja építési vállalkozóként dolgozott, anyja otthon vezette a háztartást. Már 11 évesen színpadon játszott, középiskoláját első évében megszakította, és úgy döntött, Hollywoodba költözik, és mindent alárendel a színészetnek. 2004 januárjában, anyjával Los Angelesbe telepedtek le, elhivatottságát mi sem jellemzi jobban, hogy a szülei számára egy powerpoint bemutatót készített, amiben elmagyarázta, miért is lesz jó, ha megteszi ezeket a lépéseket.

Mint manapság oly sokan, Emma Stone is sorozatokban kezdett, feltűnt a Médiumban, és a Megint Malcolmban is. Megpályázta a Hősökben Claire Bennet szerepét is, de azt végül Hayden Panettiere kapta meg (és ezzel szerintem nagy szívességet tett Stone-nak). 2007-től elindultak a tini vígjátékok, sorban a Superbad, a meztelen dobos, a házinyuszi, az Excsajok szelleme – bár itt szinte mindegyikben csak kisebb szerepeket kapott. Az első komolyabb karakter a már említett Zombieland – ban Wichita volt, majd jött az első komoly siker, a Könnyű nőcske, 2010-ben. Olive szerepében a szakma figyelmét is felhívta magára, Golden Globe jelölést kapott érte. Jött két újabb vígjáték, a Barátság extrákkal és az Őrült, dilis, szerelem, amiben együtt játszott Ryan Gosling – gal. Mindkettő a műfaj jobbik fajtájából való. A 2011-es év végén aztán megtalálta az első drámai szerep : a Segítség Skeeter – je. Maga a film nekem nagyon tetszett, ahogy Stone játéka is, bár Viola Davis és Octavia Spencer csillogása mellett nehéz volt kitűnnie. 2012-ben aztán már egy igazi blockbuster következett, a Csodálatos Pókember, és Gwen Stacy szerepe. Ebben a moziban az addig látott vörösről visszaváltott a természetes, szőke hajszínéhez. A reboot jól sikerült, bár nem ez lesz élete filmje, de arra mindenképpen jó volt, hogy bekopogtathasson az “A” kategóriás színésznők közé – a tehetsége megvan hozzá.

2013-ra 3 filmben biztosan láthatjuk, amelyek közül én személy szerint leginkább a Gengszterosztag – ot várom leginkább, ahol olyan arcokkal játszik, mint Ryan Gosling, Josh Brolin, Sean Penn, Nick Nolte vagy Michael Peña. Az eddig látottak alapján ez egy jó kis mozi lesz. Várható még a Spiderman folytatása is, 2014-ben, de ott még megy a találgatás, hogy szerepet kap e (lévén a képregényben Stacy karaktere elég korán meghal) Magánéletéről túl sokat nem tudni, nem az a balhés színésznő, ha minden igaz, jelenleg Andrew Garfield barátnője, akivel a Csodálatos Pókember forgatásán jöttek össze.

Robert De Niro

Robert De Niro

Korábban az egyik hozzászólótól már megkaptam (azt hiszem, a méltán híres Szellemlovas 2 című filmet lehúzó írásom nyomán), hogy nekem csak az a jó film, amiben De Niro játszik, vagy Scorsese rendezett. Azon véleményem, miszerint ez a két ember zseni, továbbra is tartom, és egyikőjüknek ma van a születésnapja, szóval emlékezzünk meg Róla egy kis írással.

Robert De Niro 1943. augusztus 17-én született New York Little Italy negyedében. Édesanyja festőművész volt, apja szobrászkodott és verseket is írt. A fiatal srác hamar kapcsolatba került a színjátszással, már 10 évesen a világot jelentő deszkákon állt. Később otthagyta iskoláit, és beiratkozott Lee Strasberg studiójába, hogy profi előadó lehessen. Off-Broadway darabokban kapott szerepeket, majd 1963-ban állt először kamera elé, a Brian De Palma rendezte Esküvői partyban volt az első megjelenése a vásznon. Első komolyabb sikerét az 1973-as Bang the Drum Slowly című filmben érte el, a haldokló baseball játékos, Bruce Pearson megformálásáért a New York-i Filmkritikusok Díját kapta meg. Jött az Aljas utcák, és egy gyümölcsöző kapcsolat kezdete Martin Scorsese-vel. 31 éves, amikor Francis Ford Coppola rá osztja a Keresztapa második részének mára klasszikussá váló szerepét – jött is az első Oscar. Dübörögnek a hetvenes évek, és olyan szerepek találják meg De Niro-t, mint Travis Bickle a Taxisofőrben, vagy a Szarvasvadász címszerepe. Közben Scorsese-vel megcsinálják a New York, New York című musicalt is.

A 80-as években a csúcson találjuk De Nirot. Rögtön az évtized elején megkapja második arany szobrocskáját a Dühöngő bikáért. Máig a method acting egy legelső, és legdurvább megnyilvánulásának tartják, ahogy a szerep kedvéért a forgatás közben hízott 30 kilót. Forgatott Sergio Leone – val, a Volt egyszer egy Amerikában, eljátszotta a leghíresebb maffiafőnök szerepét az Aki legyőzte Al Caponét című De Palma filmben, az Éjszakai rohanásért Golden Globe jelölést is kapott. Utolsó, igazi aranykora (legalábbis szerintem) a 90-es években volt, amikor is sorba jöttek olyan nagyszerű alkotások, mint a Nagymenők, az Ébredések, ahol Robin Williams volt a partnere, a Rettegés foka, amiért már a hatodik Oscar jelölését is megkapta. 93-ban jött a Bronxi mese, majd jött 95, és két hatalmas film. Elsőként a Szemtől szemben, amiben Al Pacinoval alkottak felejthetetlent, majd ismét jött Scorsese, és a Casino.  Még ebben az évtizedben belefért a Rajongó, a Marvin szobája és 97-ben egy nem túlságosan elismert, de általam nagyon kedvelt filmje, a Stallone-val közösen forgatott Cop Land. Tarantino is előszedte, a Jackie Brown-ban kapott szerepet, jött a Ronin, majd elkezdődtek a vígjátékok : az Amikor a farok csóválja, a Csak egy kis pánik és az Apádra ütök.

A 2000-es években jöttek ezeknek a filmeknek a folytatásai, még több vígjáték, egyre kevesebb fajsúlyos szereppel, és sajnos egyre kisebb sikerekkel. Az évezred elején forgott a 15 perc hírnév, később a nagy bukás Szent Lajos király hídja, 2008-ban egy újabb film Al Pacinoval, a Törvény gyilkosa – sajnos meg sem tudta közelíteni a korábbi alkotásait. Idén már láthattuk a Mocsokváros utcáin-ban, és továbbra is nagyon aktív, 2013 végéig legalább 7 munkáját láthatjuk, remélem, lesz köztük olyan, ami méltó lesz De Niro hírnevéhez.

Pályája elején szívesen beszélt magánéletéről, majd egyre inkább visszahúzódott. Első feleségét Dianne Abbottnak hívták, tőle egy fia született, Raphael, de örökbe fogadta a nő korábbi házasságából született lányát, Drena-t is. Válásuk után korábbi élettársától, Toukie Smith-től ikrei születtek, Julian Henry és Aaron Kendrick. 97-ben nagy titokban újra megnősült, Grace Hightower-t vette el, akivel közös gyerekük, Elliot 98-ban született. Ma már étteremlánca is van, a Nobu, melynek Budapesten is van étterme a Kempinski Hotelben.

Az egyik legnagyobb kedvencem, ez nem is kérdés. Isten éltesse még jó sokáig!

Sophie Marceau

sophie-marceau

80-as évek, Magyarország, dübörög a Kádár rendszer. Már lazulnak az erkölcsök, ezért be merik mutatni itthon is a Házibuli című francia filmet. Vic, a 13 éves kamaszlány élete első bulijára készül. Tiniproblémák tömkelege, zűrös családi háttér, első szerelem, minden összejön ebben a romantikus moziban, amit imádnak a nézők, mára mondhatni kultfilm lett belőle. Itt tűnt fel a címszerepben Sophie Marceau. “Természetesen jött a folytatás, majd néhány vígjáték, többek között Jean-Paul Belmondo oldalán a Kellemes húsvéti ünnepeket, több romantikus mozi, az első megkeresések színházból, majd az első hollywoodi felkérés, Mel Gibson oldalán a rettenthetetlenben. 1999-ben Bond lány lehetett a világ nem elég című részben. Pár filmben még játszott Amerikában, 2004 óta újra csak francia mozikban láthattuk. Közben rendezett is, és írt egy könyvet. 2012-re várható egy film, bár még erősen szervezés alatt ál.

Vic, azaz Sophie Marceau ma 45 éves.

Jena Malone

Jenna Malone

Sokak számára talán még ismeretlen ez a név, de megérzésem szerint a közeljövő egyik nagy szinésztehetségéről beszélünk. Jena 1984 november 21-én született az Államokban. Már 10 évesen gyerekfilmekben szerepelt, majd feltünt jópár sorozatban, első egész estés mozija az 1997-es Air Force One volt Harrison Ford mellett. Még ebben az évben szerepelt a Kapcsolat című filmben, a fiatal Ellie szerepében figyeltem fel én is rá. Itt együtt játszhatott Jodie Fosterrel, aki hasonló módon kezdte karrierjét. Szintén 97-ben megkapta élete első Golden Globe jelölését is, a Hope című mini sorozatban nyújtott alakításáért.

1998-ban következett az Édesek és és mostohák, Julia Roberts-szel, Susan Sarandon-nal és Ed Harris-szel. 2000-ben forgatta a Csalók című mozit, amit nemrég adott az egyik csatorna. 2001-ben jött a Donnie Darko, majd 2000-ben ismét Jodie Foster partnereként szerepelt az Oltári fiúk című filmben. Pár kevésbé ismert mozi után 2003-ban a Hideghegyben láthattuk újra, 2004-ben a Rosszak jobbakban nagyszerű a katolikus neveltetésű lány szerepében, majd jött a Jack és Rose balladája, 2005-ben pedig a Büszkeség és balitélet. 2006-ban mint szinpadi színész is bemutatkozott, szerepet kapott egy Broadway darabban.

2007-ben saját zenekarával kiadta első kislemezét is, egész jó hangja van :)

Az igazán nagy szerepek mostanában elkerülik, de én még töretlenül bízom benne.

Nem véletlenül tetszett meg. Tényleg sok a hasonlóság az életében (és úgy tűnik a tehetségében is) Jodie Fosterrel. 2012-ben két filmben láthatjuk majd, egyelőre mindkettő forgatás alatt.

Bud Spencer

Bud Spencer - csak a puffin adhat erőt, és mindent lebíró akaratot!

Carlo Pedersoli 1929. október 31-én született, Nápolyban. Kivételes tehetségű és tudású gyerek volt, már 16 éves korában a római egyetem vegyészkarára járt, mint vegyész hallgató. 1947-ben családja Brazíliába költözött, ahol nem érezte jól magát, két év múlva visszaköltözött Olaszországba, ahol folytatta a 8 éves korában megkezdett sportolói karrierjét. Folytatta félbehagyott tanulmányait, de már a jogi karon, amit sikeresen el is végzett. 1949-ben olasz bajnok lett mellúszásban, egy évvel később pedig már a vizilabda vállogatott oszlopos tagja volt, és rögtön nyert is egy Európa bajnoki címet. 1952-ben nyert egy olimpiai ezüstöt is. 56 őszén a Magyar vállogatott ellen játszotta utolsó meccsét. Erről a meccsről van egy aranyos anekdota is, amiről Kárpáti György így emlékszik : “Pedersoli, aki jóképű, magas, karcsú, széles vállú srác volt, miután megkapta amerikai filmszerződését, Budapesten játszott utoljára az olasz válogatott tagjaként. A vízilabda nem a szelídségéről ismert sportág, könnyen el lehet veszíteni néhány fogat, a felrepedt szemöldök látványa pedig egészen megszokott dolog. A színészpalánta ezért kéréssel fordult a magyar csapat tagjaihoz, az arca épségének megóvását szerette volna elérni. A mieink könyörületesek voltak az ellenfél játékosához, megígérték neki, hogy nem bántják, ha a meccset követő vacsorán énekel nekik egy dalt. A mérkőzés egyetlen lidérces álom volt szegény Pedersoli számára. A magyarok körbeadogatták egymás között, mind a hat mezőnyjátékos elszórakozhatott vele. Az illetőnek a labdával tulajdonképpen nem kellett törődnie, minden figyelmét az olasz fogsorára összpontosíthatta. Pedersoli halálra vált arccal kapkodta a fejét a horgok és felütések elől. Az öklök és könyökök azonban szerencsére mindannyiszor időben megálltak, nem okoztak sérülést. A magyar válogatott végül 7:3-ra nyert, és a győzelmi banketten behajtotta az ígért dalt a később Bud Spencer néven híressé lett főhősünktől.

1967-ben megkapta első hollywood-i szerződését. Ekkor változtatta meg nevét Bud Spencerre. Első filmjében, az Isten megbocsájt, én nem című westernben ismerkedett meg a szintén olasz Terence Hill-lel, akivel fantasztikus párost alkottak. Nem kevesebb, mint 17 filmet forgattak együtt a 70-es, 80-as években. 1973-ban játszotta el először Piedone, a nápolyi zsaru szerepét, illetve több, ma már klasszikus filmben játszott szőke, kék szemű társa nélkül (Akit buldózernek hívtak, Sherrif filmek, Banános Joe, Bombajó boxoló stb, stb). 1985-ben, a Szuperhekusokban játszottak együtt, majd elváltak útjaik. Bud több sorozatban is szerepelt, mint magánnyomozó. 1994-ben még egyszer összeálltak Terence Hill-lel, és leforgatták a Bunyó karácsonyig című mozit. Nemrégiben jelent meg önéletrajzi könyve, itthon is beszerezhető, rajongóknak kötelező!

Bud és Terence közös filmjei :

1959 – Hannibal (csupán 1967-ben derült ki, hogy itt is együtt szerepeltek, közös jelenetük nem volt)
1967 – Nincs bocsánat
1968 – Bosszú El Pasóban
1969 – Akik csizmában halnak meg
1970 – Az ördög jobb és bal keze
1971 – Az ördög jobb és bal keze 2
1971 – Kalózok háborúja
1972 – Mindent bele!
1973 – Különben dühbe jövünk
1974 – Morcos misszionáriusok
1976 – Bűnvadászok
1978 – És megint dühbe jövünk
1979 – Én a vizilovakkal vagyok
1981 – Kincs, ami nincs
1983 – Nyomás utána!
1984 – Nincs kettő négy nélkül
1985 – Szuperhekusok
1994 – Bunyó karácsonyig

Örök kedvenc. Bármikor képes vagyok megnézni ezeket a mozikat.

Sarah Michelle Gellar

Sarah Michelle Gellar

Nézegettem pár éve egy filmet, a címe Kegyetlen játékok. Játszott benne egy igencsak kihívó, fiatal lány, aki megragadott. Ő volt Sarah. Körbenéztem, miben látható még, ekkor akadtam rá a Buffyra, aminek azóta is lelkes rajongója vagyok :D

SMG 1977 április 14-én született New Yorkban. Gyermekkorában imádta a korcsolyát, pár évig versenyszerűen is űzte, de megismerkedett harcművészetekkel is (ami a Buffy alatt bizony jól jött). Első felkérését egy étteremben kapta, miközben anyukájával ebédelt. Gyermekszínészként rengeteg sorozatban szerepelt, illetve reklámfilmeket is vállalt, közben elvégzett egy gyermekszínész-képzőt is.

1993-ban elkezdődött az All my children című sorozat, ami egy évvel később Emmy jelölést hozott, majd 1995-ben már nem csak a jelölés, hanem a díj is Sarah-hoz került. 1996-ban eljutott a Buffy,a vámpírok réme válogatására, ahol megkapta a főszerepet. Az eredetileg 22 részesre tervezett sorozat végül is 7 évadot élt meg, SMG többször meghal és feltámad benne, de ez mellékes a rajongók számára :)

1997 környékén indultak el hódító útjukra a tinihorror filmek, ezek egyik jeles képviselője volt a Tudom, mit tettél tavaly nyáron, amiben Sarah szerepet kapott többek között Jennifer Love Hewitt, Ryan Phillippe és Freddie Prinze Jr. társaságában. Ezek után következett a Sikoly második része, csak hogy a stílusból ne kelljen kiesnie. Közben megkötötte első szerződését a Maybelline-nel. Jöttek a vendégszereplések több sorozatban is (Angel, Sex and the City), és közben 1999-ben a Kegyetlen játékok. 2001-ben a Harvard Man című filmben láthattuk, majd jött a Scooby Doo, ami két részt élt meg (eddig). 2004-ben visszatért a horror műfajához, egy japán remake, az Átok került a mozikba, ennek tavaly megnézhettük a folytatását is.

Vannak párhuzamok az életében Jodie Fosterrel. Talán ezért is tartozik a kedvenceim közé.

James Gandolfini

James Gandolfini

1961 szeptember 18-án született James Gandolfini, az ideális maffiózó. Kommunikáció szakon szerezte meg diplomáját, majd New Yorkba költözött, ahol kezdetben kidobóként és pultosfiúként dolgozott (szeretnék én olyan bárba járni, ahol Gandolfini kever egy klassz koktélt :D ) Szinházi szinészként kezdte pályafutását, több kisebb darabban játszott, első igazi sikerét 1992-ben aratta a Broadway-n Jessica Lange és Alec Baldwin társaságában, a Vágy villamosa című előadásban. Innen “egyenes út” vezetett a filmezéshez, testalkata miatt elsősorban rosszfiús szerepeket kapott, amiket zseniálisan oldott és old meg a mai napig. Igazi karakterszinész, aki fel tudott nőni nagynevű partnereihez. Érdekesség, hogy 3 év alatt 3 filmben is John Travolta partnere volt (Szóljatok a köpcösnek (1996), She’s So Lovely (1997), A Civil Action (1998)), de feltünt Nicholas Cage mellett is a 8mm-ben.

1999-ben az HBO indított egy új sorazatot, Sopranos – Maffiózók címmel. Hatalmas sikert aratott a New Yerseyben élő olasz felmenőkkel rendelkező család élete, 6 évadot forgattak belőle, és ez meghozta a hírnevet Gandolfininek is. Zseniálisan hozza a pánikbeteg maffiafőnök családfőt, teles mértékben hiteles benne. 2001-ben a Mexikói című film kedvéért több, mint 30 kilót leadott, de a sorozat rajongói “visszakövetelték” a mackós Tonyt. Nálunk is bemutatták már az HBO-n, és az RTL is leadta.

Trombitál és szaxofonozik. Jó barátja Rudolf Giuliani-nak, aki New York polgármestere. Az Aljas utcákban látta rengetegszer De Niro-t, ezért döntött úgy, hogy szinész lesz. Kb. ennyit lehet róla tudni “bulvároldalról”. Talán ezért is az egyik legszimpatikusabb szinész, akit valaha is láttam. Egy jellemző idézet Tőle: “I’m an actor… I do a job and I go home. Why are you interested in me? You don’t ask a truck driver about his job.”

Ő az a pasi, akire szivesen bíznám a pénzem. A lányomat már kevésbe :D

Martin Scorsese

Martin Scorsese

Martin Scorsese 1942. november 17-én született. Egy vele született betegség miatt (asztmás) gyermekkorának nagy részét moziban töltötte. Eredetileg papnak készült, de végül is 1964-ben a New York Egyetemen diplomázott filmes szakon. Első nagy mozijában a Ki kopog az ajtómon-ban feltünik Havery Keitel, aki egyike lesz a kedvenc szinészeinek. A 70-es években aratta első komoly sikereit, ekkor talált rá a másik örök “játszópajtásra”, Robert De Niro-ra. Első közös munkájuk az Aljas utcák, ami egy önéletrajzi ihletésű film (Scorsese New York olaszok lakta negyedében lakott, Little Italy-ban). 74-ben forgatta le a Taxisofőrt, a fiatal De Niroval és a még fiatalabb Jodie Fosterrel a főszerepekben. 77-ben készült el a New York, New York, Liza Minelli klasszikussá vált éneklésével.

1980, egy újabb munka De Niroval, a Dühöngő bika. A szinész meg is kapta érte az Oscart. 86-ban a Pénz színe, Paul Newman is arany szobrocskát kapott érte. Egy évre rá elkészítette Michael Jacksonnal a Bad című szám videoklipjét. 1988-ban elkészül a Krisztus utolsó megkisértése, ami hatalmas botrányt okozott, a Katolikus Egyház betiltotta a hívek köreiben. (érdekesség : a mai napig kis hazánban egyetlen televíziótársaság sem merte bevállalni a leadását)

1990-ben visszatér a maffiafilmekhez, a Nagymenőkben Joe Peschi-t dijjazza a Filmakadémia. Sorba jönnek a filmek, De Niro mindben ott van : Rettegés foka, Casino. Egytől-egyig kötelező alapmű minden filmes rajongónak. Az ezredforduló után új “kedvencet” talál, és megmutatja a mozinézőknek, hogy Leonardo DiCaprio igenis zseniális szinész. Első közös munkájuk a New York bandái, majd az Aviátor, és tavaly a Tégla. A fiatal művész “felnő” a rendezőóriáshoz, és hozzásegíti Marit az oly annyira vágyott arany szobrocskához. Több, mint 30 éve van ott az élvonalban, és most először kapta meg az Oscart. Nagyon kijárt már Neki :)

Filmjeit az erőszak, a hosszú jelenetek, jól válogatott zenék, és valami számomra megmagyarázhatatlan hangulat lengi körül. Felismerhető minden filmje, mégsem unalmas. Jópár filmje ott van a polcomon, és kiváncsian várom, mi lesz a következő mozija. Folytassa Marti, és gratulálok az Oscarhoz!