web analytics
 

Az összes post Jeffrey Dean Morgan tag-gel

Démoni doboz – The Possession

Démoni doboz - The Possession

Volt nemrégiben ördögűzős mozi már itthon (jellemző, hogy most már a címére sem emlékszem), a Démoni doboz is ezt a témát járja körbe, annyit csavarva a történeten, hogy ezúttal zsidó vallással keveri, és állítólagos megtörtént eseményeket is felhasznál (végül is, mások is szoktak pizzázni esténként, szóval nem is hazudik ebben a körben).

Clyde (Jeffrey Dean Morgan) kosárlabdaedző, családja darabokban. Elvált feleségétől, Stephanie – tól (Kyra Sedgwick), lányai, az idősebb Hannah (Madison Devenport) és a kisebb Emily (Natasha Calis) csak hétvégén találkozhatnak vele, ráadásul már új pasi is van a háznál, Brett (Grant Show), a jólfésült fogorvos, aki még Wagner bérlettel is meglepi a nőt (még ha az utálja is a komolyzenét). Amikor Clyde elviszi a lányokat az új házába, ott rájönnek, hogy bizony jó pár alapvető cucc hiányzik onnan, ezért elmennek egy, Amerikában oly népszerű garázsvásárba szétnézni. Emily kiszúr magának egy dobozt, amit apja meg is vesz neki. Az édes kislány innentől kezdve megváltozik, és ez igazándiból akkor tudatosul az apjában, amikor reggelinél pici kincse belevágja a villát a combjába. Rövidesen rájön, hogy a dobozzal nem stimmel valami, de addigra már elhatalmasodott Em-en valami, ami nem biztos, hogy jó, ha benne van.

Ole Bornedal rendező szépen kezdi felépíteni a filmet – megismerjük a szereplőket, és már-már komoly családi dráma épül a történetből, és kíváncsi lennék a kis család korábbi életére, és arra, ami végül is kiváltotta a katasztrófát, és a szétbomlást. Emlékeztetnem kellett magam az első félóra vége felé, hogy ez állítólag egy thriller, horror elemekkel. Aztán valószínűleg a producerek rászólhattak, hogy ettől senki nem fog bepisilni a moziban, szóval megjelennek az első elemek, molylepkék, szurkáló kislány, és elindul a klisséhenger. Gyakorlatilag innentől megszűnik a karakterek súlya, minden megy  a jól kiszámítható vég felé, ami persze nem más, mint maga az ördögűzés. Oké, most nem keresztényi, hanem zsidó szokások szerint történik minden, és egy pici csavar van is a végén – de az csak zavarosabbá teszi a filmet, lévén nincs igazán megoldása a sztorinak (ha csak nem az, hogy legyen folytatás, de attól az ördög mentsen meg minket). Morgan úgy néz ki, mint Javier Bardem egy jól sikerült hízókúra után, Natasha Calis egész jó a megszállt kislány szerepében, sokan kezdték már a karrierjüket sikeres ördögűzéssel, szívesen látnám még egyéb szerepekben majd, és ugye ott van tinikorunk egyik klasszikus sorozatából Grant Show (igen, a Melrose Place-ben tolta), de az ő karaktere annyira jellegtelen, hogy a film felétől el is tűnik teljesen.

Jól indult, bíztam benne, hogy egy kicsit “mélyebb” sztorit kapunk, de az első fél óra után csak felülhetünk a jól bevált hullámvasútra, és a végén úgy szállhatunk ki belőle, hogy ettől sem lesz már senkinek sem nedves a gatyája – bár az ördögűzős feldolgozások közül láttunk már sokkal rosszabbat is. Amerikában egész jól hasított, közel jár az 50 millió dollárhoz a bevétel, szóval szépen megtérült, de mint tudjuk, ez nem mindig fokmérő. Most pl. egyáltalán nem.

IMDB infobox

Eredeti cím:
The Possession (2012)
Hossz:
92 perc
Rendező:
Ole Bornedal
Forgatókönyv:
Juliet Snowden, Stiles White
Szereplők:
Natasha Calis, Jeffrey Dean Morgan, Kyra Sedgwick
IMDB érték:
5.8

Texas gyilkos mezői – Texas Killing Fields

Rexas gyilkos földjén - Texas killing fields

Igazán izgalmas krimit az utóbbi időben nem láthattunk a mozikban. Titkon bíztam a Texas gyilkos földjén című alkotásban, lévén egy megtörtént eseményt dolgoz fel, sorozatgyilkosról szól (ami az egyik gyengém), és a színészgárda sem rossz. Nekiestem.

Texas város határában van egy mocsaras terület, amit a környékbeliek csak Killing Field-nek, vagyis Gyilkos mezőnek hívnak. Közel 60 megcsonkított hullát találtak ezen a területen, a helyi zsaru, Mike Sounder (Sam Worthington) és a new yorki Brian Heigh (Jeffrey Dean Morgan)  nyomozó, akit az ügy miatt helyeztek a városba – próbálja megfejteni az ügyet. A dolgot nehezíti, hogy a terület már kívül esik a hatáskörükön, és csak illegálisan tudnak adatokat gyűjteni pl. telefonok bemérésével. Amikor eltűnik az egyik kis pártfogoltjuk, a hányatott sorsú Anne (Chloe Grace Moretz), már személyesen is érintettek lesznek az ügyben, és onnan már nincs megállás.

Adott egy jó alapsztori, és egy film, ami bemutatja, hogyan NEM szabad forgatókönyvet írni. Illetve szabad, de ez nem mozifilmre való megoldás volt. Hosszú, sokszor kínosan unalmas, tartalmatlan, a színészek pedig nevükhöz mérten gyengék – bár én ezt inkább a forgatókönyvnek tudom be. Ahogy néztem, az volt az érzésem, hogy ezt a filmet 50 percre meghúzva egy tökéletes Helyszínelők résszé lehetne alakítani, de semmiképpen sem mozifilm, vagy ha az, akkor egy elég gyenge próbálkozás. Gyakorlatilag semmi nem derül ki a szereplőkről, erőltetettnek éreztem az elvált pár közös munkáját az ügyön, nem is beszélve a tettesről. Az indítékokról szinte semmit nem tudunk meg, és nem, nem az hiányzott, hogy a számba rágják a sztorit, de jó lett volna kicsit tisztábban látni a dolgokat. Részemről csalódás volt ez a film.