web analytics
 

Az összes post Jonah Hill tag-gel

Kertvárosi kommandó – The Watch

Kertvárosi kommandó - The Watch

Vegyünk 4 ismert, vígjátékokban már nevet szerzett színészt, egy forgatókönyvet, amit egy szintén befutott előadó írt, aki már szintén tett le az asztalra ezt-azt, keverjünk össze sci-fi – t és humort, toljunk a projectbe közel 70 millió dollárt, aztán meg csak várjunk, és jön a siker. Vagy nem.

Evan Trautwig (Ben Stiller) egy kisváros, Glenview lakója, a helyi közösség elismert embere, és nem mellesleg a helyi Costco üzlet vezetője. Nyugalmas élete azonban megszakad, amikor egy reggel az üzlet biztonsági őrét apró cafatokban találja meg. A rendőrség finoman szólva sincs a helyzet magaslatán, ezért Evan úgy dönt, egy polgárőr csoportot szervez, ez lesz a Neighborhood Watch. A toborzás felemásra sikerül, csak hárman jelentkeznek, Bob (Vince Vaughn), aki tini lányával küzd folyamatosan, Franklin (Jonah Hill), aki mindig is arról álmodozott, hogy rendőr lesz, de az alkalmassági vizsgáról kivágták és Jamarcus (Richard Ayoade), aki nemrégiben vált el, és próbálná kicsit izgalmasabbá tenni életét. A kezdeti értelmetlen cirkálás hamar megváltozik, amikor a srácok találnak egy fémes valamit, amiről aztán kiderül, hogy pusztító fegyver, és nagyon nem evilági, ráadásul úgy tűnik, a gazdája a is a környéken garázdálkodik, és talán van köze a biztonsági őr meggyilkolásához is.

Alien vs. idióta kertvárosiak. Az alapötlet jó, és én bíztam Seth Rogen – ben, aki nemcsak nagyszerű színész, de egész jó forgatókönyveket is írt már. A szereplőgárda is rendben van, négy különböző stílusú pasi, rutinos öregek és feltörekvő fiatalok vegyesen. Mégsem állt össze a massza igazán. Nem igazán tudták eldönteni, hogy hagyják elmenni a durvább poénok felé a filmet, vagy megpróbáljanak megmaradni a P13-as besoroláson belül, illetve nincs meg a kellő lendület sem. Végül is eljutottak az R kategóriáig, vagyis jönnek a mostanában megszokott vulgáris humor. Nem sikerült annyi és olyan minőségű vicces jelenetet összerakni, ami elég lett volna a 100 percre. A nagy nevek sem csillognak, mintha mindenki hozott volna egy biztonságit – talán csak Stiller az, aki jobb az átlagnál, igaz, Neki van a legtöbb megjelenése a filmben. Jonah Hill nekem nagy kedvencem, itt is csillan párat, de ez nem az ő filmje.

Kicsit sok mostanában ez a stílus, egy idő után számomra már nem vicces, ha valaki idióta módjára káromkodik. Sokkal többet vártam ettől a filmtől, a legjobb poénok persze ismét benne vannak a trailerben. Ok, a fotózkodás az ürlénnyel korrekt :) A tengerentúlon sem szerették túlzottan, hozzánk az ősz közepén kerül a mozikba, a bemutató dátuma jelen állás szerint október 11.

IMDB infobox

Eredeti cím:
The Watch (2012)
Hossz:
102 perc
Rendező:
Akiva Schaffer
Forgatókönyv:
Jared Stern, Seth Rogen
Szereplők:
Ben Stiller, Vince Vaughn, Jonah Hill
IMDB érték:
5.7

21 Jump Street – A kopasz osztag

21 Jump Street - Kopasz osztag - Jonah Hill, Channing Tatum

Az megvan, amikor Johnny Depp a 80-as évek végének divatjában, mint beépített zsaru nyomozgatott mindenféle iskolákban? Nem sok emlékem van a sorozatról, de ez a kép megmaradt. a 21 Jump Street 5 évadot élt meg, egész sikeres volt – most elővették az alapsztorit, és egész estés mozifilm készült belőle.

Morton Schmidt (Jonah Hill) és Greg Jenko (Channing Tatum) egy középsuliba járnak, de pont ellentétei egymásnak. Morton egy a suli lúzerei közül, aki bár jól tanul, de bénán néz ki, Eminemnek öltözve próbál menőnek tűnni, Greg viszont a focicsapat tagja, hosszú hajú és amolyan király csávó. Az érettségi után mindketten a rendőrtiszti iskolába jelentkeznek, ahol ismét osztálytársak lesznek – viszont itt már segítik egymást, így sikeres vizsgát tesznek, és már alig várják, hogy az utcán tehessenek rendet. Nos, ez első körben kicsit nehezen megy, lévén parkőrségre osztják be a párost, amikor viszont elrontanak egy letartóztatást, áthelyezik őket a 21 Jump Street – re, Dickinson kapitány (Ice Cube) irányítása alá, ahol egy különleges csoport tagjaként azt a feladatot kapják, hogy mint diákok, épüljenek be a régi középsulijukba, mert a környéken egy újfajta, veszélyes szintetikus drog kezd elterjedni, ami már egy fiatal halálát okozta. A fedősztori szerint testvérek. A világ azonban változott egy keveset, mióta ők kikerültek az iskolapadból.

Ebben a témában ugye láttunk már mozifilmet is, elég csak Drew Barrymore – ra és a Bambanőre gondolni – a 21 Jump Street azonban egészen más. Merész húzás lett volna visszatenni a srácokat a 80-as évekbe (bár én szívesen megnéztem volna), ezért aktualizálták a történetet, de mégis, az egésznek megmaradt az a jó kis nyálas “Eighties” hangulata. A poénok, a viselkedésminták mind onnan vannak – a karakterek, a zenék viszont 2012 – ből. A sztori nincs túlbonyolítva, bőven belefért volna a sorozat egy epizódjába is, de itt több idő van a karakterek megismerésére, és persze az elmaradhatatlan romantikus szálak kifejtésére is. Mondhatnánk azt is, hogy egy teljesen sablonos, bevált elemekből építkező film. Ahhoz, hogy ezek ellenére a 21 Jump Street egy egészen kellemes mozi legyen, kell a két főszereplő. Jonah Hill bődületeset fogyott, de még így is tökéletes a kissé esetlen, bátortalan srác szerepében, Tatum jobban kilóg már a sulis körből, de egész jól formálja meg a “menő srác, akinek azért vannak rejtett értékei” figuráját. Működik köztük a játék, ülnek a poénok is, és a két korszak keveredése is ügyesen van megoldva – az LMFAO persze nem hiányozhat.Visszatér egy, a 90-es években népszerű műfaj, a zsarufilm, és egy jó kis rendőrpáros. Végre. Nekem már hiányzott egy jó kis Tango és Cash, vagy Riggs és Murtaugh, még akkor is, ha a Morton és Greg inkább a Die Hard 3 – at tekintik etalonnak. Üldözések, lövöldözések, fel nem robbanó tartálykocsik, minden, ami csak kell.

Nem is maga a film, vagy a történet, hanem a hangulat az, ami igazán bejött. Persze azok a fiatalok, akik nem élték meg a nagyszerű 80-as évek végét, vagy nem látták a sorozatot, mindebből nem sokat fognak észrevenni, de szerintem számukra is szórakoztató lehet a 21 Jump Street. Vígjáték, akcióelemekkel, két jó arc színésszel, király zenékkel – tökéletes kikapcsolódás. Ja igen, és ha kellően figyelmes vagy, megtalálod a filmben Depp – et is, bár nem lesz egyszerű, a cameoja nagyon rendben van :)

IMDB infobox

Eredeti cím:
21 Jump Street (2012)
Hossz:
109 perc
Rendező:
Phil Lord, Chris Miller
Forgatókönyv:
Michael Bacall, Michael Bacall
Szereplők:
Jonah Hill, Channing Tatum, Ice Cube
IMDB érték:
7.2

Felvéve – Accepted

Felvéve - Accepted - Justin Long, Jonah Hill

Ismét vendégpost, ismét Kattusz, és újra egy vígjáték, ezúttal  2006-ból az akkor még mókásabban kinéző Jonah Hill-el és Justin Long-gal.

Bartleby befejezte a középiskolát, de az egyetemre pedig nem vették fel, pedig nyolc helyre is beadta a jelentkezését. A szüleinek nem mondhatja el az igazat, ugyanis ha nincs egyetem, akkor nincs munka. Ha nincs munka, akkor nincs pénz. Ám de Bartleby amilyen kétségbeesett, olyan találékony is. Pár barátjával, akik ugyan úgy jártak, mint Ő, kitalálják, hogy csinálnak egy saját egyetemet, csak az a bökkenő, hogy egyre többen jelentkeznek. Ilyenkor kezdődnek a bonyodalmak.

Kell egy hely. Kell egy hely, ahol az egyetem áll majd. Rory, a Bartleby egyik barátja tud egy régi elmegyógyintézet épületéről, amit évekkel ezelőtt bezártak. Általában ilyenkor kapcsolják ki a filmet a nézők, ugyanis sokakban ott a kérdés: A környéken senki nem veszi észre, hogy hirtelen ott terem egy kiváló egyetem. Ezen nem kell gondolkozni, ugyanis a film halad tovább az eseményekkel együtt. Az is kérdéses, hogy honnan is szereztek a felújításhoz pénzt. A Bartleby apja adta neki az egyetemi félévekre, a többit pedig a jelentkező diákoktól szedték össze.

Sok oldalon olvastam, hogy nagyon valószínűtlen sztori. Erre a válaszom csak ennyi: a Star Wars, a Harry Potter, Az arany iránytű, a Narnia, a Transformers, a Gyűrűk Ura is valószínűtlen, mégis a fél világ imádja! Ki látott már Jediket Sith-ekkel harcolni, vagy állatokat karddal küzdeni a gonosz ellen vagy épp az egyik szomszédodat patrónust idézni? Esetleg hallottatok már beszélő állatokat, beszélő autókat, amik utána hatalmas robotokká válnak? Szerintem egyik sem történt meg veled. Éppen ez a csodálatos a filmekben, hogy bármi megtörténhet. A legtöbben ezért néznek filmeket, hogy kicsit kikapcsoljanak, majd hogy elrugaszkodhassanak a valóságtól és elfelejthetik a mindennapi gondokat.

Visszatérve a filmhez. A szereplők szimpatikusak, mindenki megtalálhatja a neki legszimpatikusabbat. Justin Long hozza a szokásos formáját, ugyanis nem annyira meggyőző a játéka. Jonah Hill-hez nagyon illik az okos, bár ügyetlen srác szerepe, sok filmben hasonlóképp viselkedik, lehet, hogy a való életben is ilyen. A Bartleby többi barátja nem ismerős más filmekből, bár a Monica-t játszó színésznőt (Blake Lively) sokan ismerhetik a Gossip Girl (A pletykafészek) c. sorozatból. Aki nekem különösen szimpatikus volt, az Glen, a buta, szerencsétlen srác, aki bármelyik percben mosolyt csalhat az arcunkra.

Humoros film tele poénokkal, nem volt olyan rész, ahol ne mosolyogtam volna el magamat. Szerintem igazán jó, ötletes és elgondolkodtató film, legalább is elgondolkoztam a jövőmet illetően.

Összegzés:

- Remek vígjáték, bár keveselltem azt a 90 percet.
- Jó színészek, jó rendezés, csúcs történet.
- Középiskolásoknak kötelező darab!

IMDB infobox

Eredeti cím:
Accepted (2006)
Hossz:
90 perc
Rendező:
Steve Pink
Forgatókönyv:
Adam Cooper, Bill Collage
Szereplők:
Justin Long, Jonah Hill, Blake Lively
IMDB érték:
6.4

A bébisintér – The Sitter

A bébisintér - The Sitter - Jonah Hill

Bébiszitteres filmet szerintem már mindenki látott, adottak a helyzetkomikumok, egy jó főszereplővel, és klassz gyerekszínészekkel akár jó is lehet. Ha mindezt megpróbáljuk a mostanában menő tapló humorral keverni, akkor valami olyasmit kaphatunk, mint a Bébisintér.

Noah-t (Jonah Hill) felfüggesztik a főiskolán, anyjával él (macskája és babettája nincs, de közel áll hozzá).  Hogy egy kis pénzt is keressen, Mrs Pedulla három gyerekére vigyáz, mint bébiszitter, bár nincs túl nagy kedve a dologhoz. Ráadásul a kölykök sem egyszerűek, Slater (Max Records) finoman szólva sincs teljesen tisztába szexuális irányultságával, Blithe (Landry Bender) úgy gondolja, már kislányként a celeb életre edzi magát, Rodrigo (Kevin Hernandez) meg, az örökbefogadott fiú ellenállhatatlan vágyat érez, hogy klotyókat robbantson fel. Persze feltűnik a csábító szöszi, Marisa (Ari Gaynor), aki mindenféle hülyeségre ráveszi Noah-t, aki így a gyerekkel a nyakán nekiindul az éjszakának.

Jonah Hill egy baromira tehetséges ember, az egyik legjobb komikus most Hollywoodban. Persze, erre rátesz a fizimiskája is, bár a Bébisintérben ez nem kap szerepet. A rendező, David Gordon Green, akinek a Király! (Your Highness) – t is “köszönhetjük”, ezúttal sincs a helyzet magaslatán. Valahogy az egész nem áll össze, persze van pár jó poén, és Hill a legrosszabb könyvekből is ki tud valamennyi pluszt csikarni, de ahhoz, hogy ez egy élvezhető film legyen, Ő most kevés volt – bár megkapja Sam Rockwell-t társnak pár jelenetben. A karakterek mintha egy brazil szappanoperából csöppentek volna elő, mindenkinek csavaros az élete, és persze mindet meg tudja oldani a főszereplő a film végére, ráadásul még maga is megtalálja a boldogságát, happy end. Úgy gondolom, az egyszerűbb ebben az esetben jobb lett volna – vagy legalábbis eldönteni, hogy mit akar a sztoriból a rendező kihozni. Egy sírvaröhögős vígjátékot, vagy nagy erkölcsi tanmesékkel és okulásokkal megáldott filmet. A kettő együtt talán csak akkor működne, ha a humor a kvázi “intelligens” fajtából jönne, a Bébisintér azonban nem ezt hozza. Ráadásul ezeknek a filmeknek itthon most elég nehéz helyzete van, elég csak arra gondolni, hogy a Project X – et 18-as karikával adják, ergo ezzel ki is nyírják már a bemutató előtt.

A Bébisintér sajnos nem jó film, de nagyon remélem, Jonah Hill következő mozija majd nagyobbat üt. Bemutatója talán valamikor majd a nyáron.

IMDB infobox

Eredeti cím:
The Sitter (2011)
Hossz:
81 perc
Rendező:
David Gordon Green
Forgatókönyv:
Brian Gatewood, Alessandro Tanaka
Szereplők:
Jonah Hill, Ari Graynor, Sam Rockwell
IMDB érték:
5.6

Pénzcsináló – Moneyball

Moneyball - Pénzcsináló - Brad Pitt

Sportfilmet készíteni általában hálás feladat. A főhőssel könnyen tud azonosulni a néző, lehet benne nagy katarzis, jó zenék, minden adott a sikerhez. Baseball filmet is láttunk már eleget, Charlie Sheen – től Madonnán át Tom Hanks – ig többen szerepeltek már labdadobáló – ütő szerepben, és láttunk már nagyszerű lelkesítő beszédeket tartó edzőket is, akik a szarból építenek várat. A Moneyball (Pénzcsináló) kicsit ilyen, de mégis teljesen más.

A 2002-es baseball szezon előtt az Oakland Athletics elveszítette 3 legjobb játékosát, egyszerűen nem volt pénzük jobb ajánlatot letenni a játékosok elé. Billy Beane (Brad Pitt), aki nagy ígéret volt profi pályafutása elején, de nem sikerült beváltani a hozzáfűzött reményeket – most a csapat managere. Ahogy megfogalmazza a lehetőségeit, fent vannak a legnagyobbak, aztán a középszerű csapatok, majd 6 méter szar, és annak az alján vannak ők. Összefut az egyik konkurens csapatnál Peter Brand  – del (Jonah Hill), aki egy frissen végzett matematikus-statisztikus, aki komolyan hisz abban, hogy egy megfelelő méretű adatbázissal és a megfelelő algoritmusokkal ki tud választani olyan játékosokat, akik olcsók, de bennük van a lehetőség. Billy úgy dönt, belevág, leigazolnak olyan embereket, akik már senkinek nem kellenek, és elindul a 2002-es MLB szezon. Sorba jönnek a vereségek, a pályaedző Art Howe (Philip Seymour Hoffman) a régi arcokat játszatja, nem hallgat a managerre, amikor is Beane úgy dönt, elcseréli a megmaradt legjobb játékosait, hogy rákényszerítse Howe-ot a változtatásra. Elindul egy új folyamat, ami azóta már bekerült a baseball hallhatatlanságai közé, és megszületik egy új rekord. Az újítás a hagyományok ellen egy olyan világban, ahol ezeket az újítókat nem nagyon szeretik.

Brad Pitt öregszik, de ebben a filmben jól áll neki mindez. Teljesen hiteles a magában kicsit csalódott, talán befásult manager szerepében, aki fellelkesül az új ötlettől, és hisz az igazában, akármi is történjen. Tépelődik, a családja szétszakadt, bár lánya imádja. Egy igazi embert formál meg, olyat, amilyen bármelyikőnk is lehet, nem szuperhős, nem tart óriási beszédeket (sőt, ki sem jár a csapat meccseire).

Nem tudom, mennyire lehet sikeres ez a film itthon. A baseball világát nagyon kevesen ismerik, követik. Nem mondanám azt sem, hogy azokat fogja megérinteni, akik sportoltak vagy most is azt teszik, akár profi szinten. A Moneyball úgy lett sportfilm, hogy közben nem az, inkább dráma. Brad Pitt zseniális benne – nem véletlenül rebesgetik, hogy Oscar gyanús, Aaron Sorkin (a forgatókönyvíró) meg mostanság amihez nyúl, arany válik belőle. Holnaptól a mozikban. (Ja igen, azt, aki a magyar címet kitalálta, addig rugdosnám, amíg él … )