web analytics
 

Az összes post Steve Carell tag-gel

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Amit még mindig tudni akarsz a szexről - Hope Springs - Meryl Streep, Tommy Lee Jones

Hatvan feletti párkapcsolati problémák? Nem is olyan régen láttunk erre példát, (Tétova félrelépők) David Frankel, akinek a Sex és New York sorozatot is köszönhettük, egy kicsit más irányból közelítette meg a témát.

Kay (Meryl Streep) és Arnold (Tommy Lee Jones) 31 éve élnek házasságban, különösebb gondok, és éppen ezért izgalom nélkül. Miután a gyerekek is elköltöztek, külön hálószobában alszanak, és látványosan kezd kihűlni kapcsolatuk, ezért Kay úgy dönt, egy utolsó próbálkozást tesz arra, hogy felélessze maguk között a tüzet, vagy legalábbis egy kis parazsat. Arnold, aki leginkább a golftv nézése közben érzi legjobban magát, természetesen hallani sem akar arról, hogy bármiféle terapeutához járjanak, de végül is hagyja magát rábeszélni, hogy ellátogassanak Hope Springs – be, ahol Dr. Bernie Feld (Steve Carell)  nem éppen szokványos módszerekkel próbál segíteni a bajba jutott pároknak. Megkezdődik egy kegyetlen hét, ahol nemcsak a problémáikkal, de önmagukkal is keményen szembe kell nézniük.

Vanessa Taylor forgatókönyvíró jegyzett már Trónok Harca epizódot, Alias részeket, a Hope Springs az első, egész estés filmje. Ő és Frankel nagyon okosan nyúltak a témához : nem sírva röhögős vígjátékot akartak, a cél az volt, hogy legyen kellő mélysége a filmnek – ezért komolyan megírt párbeszédekre helyezték a hangsúlyt. Mindehhez két zseniális színészt sikerült castingolni. Streep – et láttuk már hasonló szerepekben, és mindig jó volt, most is briliáns, egyáltalán nem lennék meglepve, ha ismét kapna egy jelölést majd az arany szobrocskára. Rengeteg erő, szenvedély van a játékában, ugyanakkor elesett és szomorú – tökéletesen beleélte magát Kay szerepébe. Jones mostanság inkább ufókra vadászgatott, illetve több, akció-jellegű filmben láttuk, de ismét bebizonyította, van komikusi – drámai vénája is, jól áll neki a morgós, de lelke mélyén szintén szenvedő férj karaktere. Steve Carell a háttérbe húzódik, mintha csak élvezné a két óriás játékát – ez is egy nagy pozitívuma a filmnek.

Persze, nem egy drámát kapunk a vásznon, megvannak a humoros jelenetek, párbeszédek, de senki ne számítson Adam Sandler stílusú altesti poénokra. Még a “szokásos” hollywood – i lezárás sem tudja elrontani ezt a filmet. Ízlésesen és intelligensen van megírva az egész sztori, jól kombinálva drámát és komédiát. Az Amit még mindig tudni akarsz a szexről, a címe ellenére egy nagyon szép film, az emberi kapcsolatokról.

IMDB infobox

Eredeti cím:
Hope Springs (2012)
Hossz:
100 perc
Rendező:
David Frankel
Forgatókönyv:
Vanessa Taylor
Szereplők:
Meryl Streep, Tommy Lee Jones, Steve Carell
IMDB érték:
6.4

Míg a világvége el nem választ

Míg a világvége el nem választ - Seeking a Friend for the End of the World - Keira Knightley,Steve Carell

Mi történik a világgal, ha bejelentik, egy bazi nagy aszteroida száguld a Föld felé, és sajnos Bruce Willis éppen nem ér rá, más megoldás nincs, szóval három hét, és leoltják a villanyt? Igen korrekt kis katasztrófa filmet lehetne ebből a témából forgatni, de Lorene Scafaria másképpen döntött.

Dodge (Steve Carell) éppen autóban ül feleségével, amikor a rádió bemondja a rossz hírt. Mire a férfi felocsúdna, neje már meg is pattan az anyósülésről, és az életéből is. Dodge próbálja élni az életét, de a körülmények, és az az apró tény, hogy három hét van hátra a világból azért okoz némi zavart – a depresszió mellé. Az emberekből előszabadulnak az elnyomott gondolatok, érzelmek, készülnek a bakancslisták, folynak a hatalmas záróbulik. Hősünk megismerkedik egy szomszédjával, a kissé szétszórt Penny – vel (Keira Knightley), aki szintén nem túlzottan vesz tudomást arról, hogy ketyeg az óra, de azért a szüleivel még szeretne találkozni. Mindeközben Dodge – hoz kerül egy levél, amit legelső, nagy szerelme írt, és abban bizony szerelmet vall az eldobott férfinak. Egy utcai zavargás után, Penny és Dodge úgy dönt, nekivágnak: felkeresik a férfi nagy szerelmét, és megpróbálnak eljutni a lány szüleihez.

Az alapsztori jó pár vicces helyzetet hordoz magában, az író-rendező Scafaria eleinte igencsak feketére veszi a humort – ez bizony kellemes meglepetés. Csapong a vígjáték és a dráma között, igazándiból nem is lehet eldönteni, hogy mi volt a fő irány – számomra viszont ez nem volt zavaró. Sarkítottak a karakterek, viszont a casting jól sikerült, Carell-nek jól állnak ezek a kicsit belassult lúzer szerepek, Knightley kellően őrült és érzékeny – két annyira különböző embertípus, hogy érthető is, amiért nehezen alakul ki köztük kapcsolat. Ahogy a Pókembernél, itt is jár a piros pont Martin Sheen szerepeltetéséért. Azt meg intő jelnek veszem, hogy van olyan pulcsim, amiben Carell kezdi és Knightley fejezi be a filmet, illetve, hogy imádom a lemezeket, nem is beszélve a jófej kutyákról, bár én egyiket sem nevezném Sorry – nak :)

Sokat nevettem rajta, persze el is gondolkodtatott, és nagyon örültem, hogy valaki ebből az irányból is megközelítette a romantikus vígjátékokat. Stílusában az idei év egyik, ha nem a legjobbja, a nagy Batman mánia mellet, ha erre elviszed a csajodat, tuti megbocsájtja majd Bruce Wayne két és fél órás kalandját.

IMDB infobox

Eredeti cím:
Seeking a Friend for the End of the World (2012)
Hossz:
101 perc
Rendező:
Lorene Scafaria
Forgatókönyv:
Lorene Scafaria
Szereplők:
Steve Carell, Keira Knightley, Melinda Dillon
IMDB érték:
6.7

Őrült, dilis, szerelem

Őrült, dilis, szerelem - Crazy, stupid, love

Nos, ha vígjáték, és amerikai, akkor bizony fel kell készülni a Testtcserében már látott, időnként a gusztustalanság határát súroló képekre, altesti poénokra, az igazi sablonokra. Van, amikor arra van szüksége a nézőnek, de nagyon jól tud esni egy, a klasszikus európai vígjátékok elemeit használó, inkább helyzetkomikumra építő jeleneteivel. Az Örült, dilis, szerelem egy ilyen film, megkavarva némi dél-amerikai sorozatcsavarással.

Cal Weaver végül is egy elégedett ember, van egy jó munkája, egy csodás felesége, aki élete első szerelme, még a gimiből, szép háza, gyerekekkel. Egy romantikusnak tűnő vacsora végén viszont a felesége, Emily kijelenti, hogy bizony válni akar, mert elhidegültek, ráadásul már meg is csalta férjét egy kollégával. Cal összeomlik, elköltözik, és mint minden rendes megcsalt férfi, esténként egy bárban issza magát nagyon őszintére, ahol is a vendégeket folyamatosan a történetével zaklatja. Ezt unja meg a hely szépfiúja, Jacob, aki úgy dönt, mestere lesz a megtört férfinek, és megtanítja, hogyan is kellene kinéznie, viselkednie, és végül is csajoznia. Ahogyan azt sejteni lehet, a tréning után Cal egész jó tanítványnak bizonyul, és elindul vele a szekér. Minden rendben is menne, ha főhősünk nem lenne még mindig fülig szerelmes a feleségébe.

Több szálon fut a sztori, és mindenhol a szerelem a fő irányvonal. Cal a feleségét, Emily is a férjét, még ha tagadja is, a fiuk a bébisintért, a bébisintér egy idősebb pasit, Jacob előbb senkit, aztán mégis, és a végén az összes szál úgy fut össze, hogy azt bármelyik brazil szappanopera megirigyelhetné.

Steve Carell a szemünk előtt alakul át, mint Cal, Julianne Moore, mint összezavarodott feleség nem annyira meggyőző, Ryan Gosling kockahasa minden bizonnyal jópár homályos női tekintetet fog okozni, Emma Stone szeplőivel bármit el tud adni, Marisa Tomei nekem tetszett, mint zakkant tanár és Kevin Bacont is régen láttam már, bár ebben a filmben alig érződik, még akkor sem, ha benne van a jelenetben.

Bájos? Hülye szó egy filmre, de talán ez jutott eszembe először, amikor a vége-főcím elkezdődött. Mindenesetre egy üdítő kivétel Hollywoodból, karácsonyi időszakban ideális!